Válogatott dokumentumok a baranyai-pécsi munkásmozgalom történetéhez. III. 1929-1944 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1972)

DOKUMENTUMOK - II. A Baranya megyei és pécsi munkásmozgalom a II. világháborút megelőző években, 1934—1939

tok a múltban bőven ellátták a pártot pénzkölcsönökkel, sőt adományok­kal is. A német és osztrák szoc. dem. párt működése megszűnt. A többi külföldi, elsősorban a francia és angol szoc. dem. pártok távol vannak Magyarországtól és azoknak egyébként is sok más bajuk van, ezért tőlük segítséget nem várhatnak. Büchler József, a szoc. dem. párt főtitkára a legutóbbi kongresszuson bejelentette a párt központi titkárságának, hogy a pártnak több mint félmillió pengőre volna szüksége a választások lebo­nyolítására. Ezzel szemben alig pár pengője van a pártnak. Megszűnt a Törekvés és a Fogyasztási Szövetkezet, ahonnan ez ideig pénzt tudtak kölcsönözni. Büchler szerint csupán kaucióra is legalább 300 000 pengőre volna szüksége a pártnak, mert a lehetőség szerint magának a puszta jelö­lésnek is óriási propagandisztikus értéke van. Ahol az előjelek nem mu­tatnak kedvező képet, a párt esélye szempontjából, ott a párt jelöltje még a kaució letevése előtt vissza fog lépni. Jelenti továbbá Tolnai, hogy a pécsi szoc. dem. pártnak a kaución kí­vül legalább 1500 pengőre volna szüksége a választás alapos lebonyolí­tására. Ezzel szemben csak 300 pengő áll a pártnak rendelkezésére. A hi­ányzó összeg előteremtésére mindent el fog követni. Ezúttal nem az amúgy is megterhelt munkásokhoz, hanem azokhoz fordul a költségekért, akik­nek pénzük van, és akik a párt támogatását valamilyen magánügyből kifolyólag már igénybe vették. 1 Ezzel kapcsolatban elkérte Esztergályos János országgyűlési képviselőtől azoknak a névjegyzékét, akiknek ügyé­ben az elmúlt két évben Esztergályos eljárt. A névjegyzéket most dolgoz­za fel, és abból kiválasztja azokat, akikhez a párt anyagi támogatás cél­jából a siker reményével fordulhat. A központi pártvezetőség úgy határozott, hogy a kaposvári és a sza­lántai kerületekben is állít jelölteket. A pártvezetőség azt akarja, hogy ezt a választást is Pécsről irányítsák. Ezzel szemben Tolnai megjegyzi, hogy ezt a megoldást nem tartja kivihetőnek, mert az előjelekből következtetve Pécsett eddig soha nem tapasztalt választási harcra van kilátás, úgy hogy az erők megosztása nem látszik célszerűnek. 2 Szomorú jelenségnek tartja, hogy a mozgalom jelenleg olyan kevés megfelelő vezetővel rendelkezik, hogy a jelöltek kiválasztása nem kis nehézséget okoz. A párt gyengeségé­nek tartja, hogy két olyan nagy városban, mint Szeged és Kaposvár nincs titkára a pártnak. Már most elárulja, hogy Kaposvárott ez ideig nem si­került képviselőjelöltet találni és még azt sem tudja, hogy Szalántára kit lehetne jelölni. Ez a feladat az ő gondjaira van bízva. Amennyiben a sza­lántai kerület részére egy olyan szocialista jelöltet találna a párt, aki saját pénzével indulhatna a választási küzdelemben, azt a párt a legteljesebb 1 Ennek ellenére mégis a munkássághoz kellett fordulnia. A gyűjtés napok alatt ered­ménnyel végződött. A bányászok és a városi munkásság 2800 pengőt adott a választás cél­jaira. Bm. L. Pécs v. főisp. biz. ir. 67/1939. 2 Tolnai a párt titkára, ellenezte a gyűjtést a bányászok között, mert véleménye sze­rint azok ,,német befolyás és a bányaigazgatóság terrorja alatt vannak . . ." Bizalmatlan­sága es hibás megítélése nemcsak a választási kampány idején, hanem általában megmu­tatkozott a bányamunkás mozgalommal kapcsolatban. Uo. A párt országos vezetősége május elején módosította tervét és Tolnai javaslatára el­vetette a Somogy megyei és Baranya megyei képviselő állítását. Uo.

Next

/
Oldalképek
Tartalom