Válogatott dokumentumok a baranyai-pécsi munkásmozgalom történetéhez. III. 1929-1944 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1972)
DOKUMENTUMOK - II. A Baranya megyei és pécsi munkásmozgalom a II. világháborút megelőző években, 1934—1939
a rendőrség szempontjából ezt a megoldást feltűnőnek és helytelennek tartják. F. évi szeptember hó 2-án Esztergályos János kül- és belpolitikai tájékoztatót tartott a Munkás-Otthonban a szakszervezeti bizottság tagjainak. Ennek folyamán közölte a többek közt, hogy Büchler József, a szoc. dem. párt titkára mostanában kint járt Parisban és ott arról értesült, hogy Franciaország rengeteg önkéntest és hadiszert szállít a spanyol köztársasági csapatoknak. Az oroszok is újból akcióba léptek. Rövid idő kérdése, hogy megindul a nagy kormány offenzíva. Belpolitikai szempontból közölte, hogy a kormány a programjába vett általános titkos választói jog megalkotásával csak taktikázik és sajnálatának ad kifejezést, hogy a kormány a legmagasabb helyen is elhitette, hogy az általános titkos választójog megalkotása az ország kárára volna. Kommunista párt. A Kommunisták Magyarországi Pártjának (K. M. P.) a hívei a hatóság területén semmiféle megnyilvánulásban jelentkező szervezkedést nem folytatnak. Munkanélküliség. A munkanélküliek számában a legutóbbi jelentésem megtétele óta változás nem állott be. Munkásmozgalmak. Az általánosan tapasztalható drágaság a munkásságból erősebb szervezkedési lendületet vált ki és törekvéseket ébreszt fel benne, hogy az egyes szakszervezeteken keresztül magasabb munkabéreket érjen el. A pécsi szoc. dem. és a ker. szoc. szakszervezetekben tömörült építőmunkások 1937. évi június hó 25-én 07.00 órakor sztrájkba léptek. 3 A sztrájkoló munkások száma 890 fő volt. A sztrájk kizárólagos oka az volt, hogy a munkások nem elégedtek meg a régi bérekkel, hanem azoknak átlag 10 fillérrel való felemelését kérték. Ez a sztrájk 1937. évi július hó 8-án 07.00 órakor azzal ért véget, hogy a munkásság bizalommal elvárja a hatóságoktól, hogy a legkisebb munkabéreket megállapító bizottság útján munkabérüket rendezi. A legkisebb munkabéreket megállapító bizottság 1937. évi július hó 9-én megállapította Pécs területére a minimális munkabéreket, amelyek az egyes kategóriák szerint 2, —4, —6 és 8 filléres órabéremelést eredményeztek/ 1 A Magyarországi Építőipari Munkások Országos Szövetsége 1937. évi szeptember hó 12-én Budapesten megtartott gyűlésén elhatározta, hogy f. hó 16-án egy 24 óráig tartó tüntető sztrájkot rendez. 5 A határozat indokolása szerint erre a demonstratív sztrájkra azért van szükség, mert az iparügyi miniszter úr állítólag azt a megállapítást tette, hogy nem hiszi, miszerint az építőmunkások ragaszkodnának a 8 órás munkanaphoz. Ezzel a sztrájkkal a Memosz-ban szervezett munkások a 8 órás és bérkiegyenlítéses munkanapnak, a szervezkedés szabadságának és a sztrájkjog tör3 Lásd erre vonatkozóan a pécsi rendőrkapitánynak részletesebb jelentését e kötet 144. sz. dokumentumában. 4 Lásd az építőmunkások mozgalmaira vonatkozóan e kötet 144., 146. sz. dokumentumait. 5 A sztrájk pécsi eseményéről több jelentés maradt fent. Azonban egy-két vonatkozásban mondanak többet a fenti összefoglalásnál. A szeptember 15-i rendőrségi jelentest lásd: Bm. L. főisp. biz. ir. 182/1937.
