Válogatott dokumentumok a baranyai-pécsi munkásmozgalom történetéhez. III. 1929-1944 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1972)

DOKUMENTUMOK - I. A Baranya megyei és pécsi munkásmozgalom fejlődése az 1929—1933. évi gazdasági világválság idején

1930. november 18 A Népszava cikke a pécsi szociáldemokrata községi frakció beszámoló gyűléséről, amely a kormány lemondását követeli Pécs város munkássága és polgársága vasárnap délelőtt hatalmas tömegekben vonult föl a Régi Sörházban

1 tartott népgyűlésre. A rendkívül nagy befogadóképességű épület minden zugát megtöltötték a munkások és polgárok tömegei, hogy foglalkozzanak a politikai és gazdasági helyzettel és meghallgassák a szociáldemokrata községi frakció működéséről szóló beszámolót. A pécsi Munkásdalárda ..Fel, szocialisták!" című éneke után Hergert Antal elvtárs üdvözölte a megjelenteket s ajánlatára a gyűlés elnökévé Herr József, jegyzőjévé Klotz Alajos elvtársakat választották meg. Az elnöki megnyitó után Dick György elvtárs törvényhatósági bizottsági tag, mintegy ötnegyedórás beszédben számolt be a községi frakció munkájáról. A kormány az új reakciós törvény megalkotásával

2 már azt a célt szolgálta, hogy szociáldemokraták ne kerüljenek be az új közgyűlésbe, a város vezetősége pedig a kerületi beosztással, amelyet úgy alkotott meg, hogy a munkáslakta kerületekben 2000 szavazó kellett egy mandátumhoz, míg a belvárosi kerületekben 4—500 szavazat elégséges. A választás kiírásakor pedig olyan hajtóvadászat indult meg, amely fölülmúlta az 1926-os országgyűlési hajtóvadászatot is. Mozgósították ellenünk az egész hivatalos apparátust, a röpiratok tömegeit osztották szét köztük, egy egész sereg piszkolódó tartalmút is. ugyanakkor a mi röpiratainkat szigorúan cenzúrázták és még csak azt a megszólítást sem írhattuk röpiratainkra, hogy „Pécs város dolgozó népéhez!", mert ránksütötték, hogy mi ki akarjuk sajátítani a „dolgozó népet". Lefoglalták áron jóval felül az összes járműveket, a bankok nyomást gyakoroltak az adósokra, egyszóval minden eszközt igénybevettek ellenünk, hogy végleg lehengerelhessék pártunkat.

3 Sorra fölsorolta ezután, akkori röpirataikból, hogy a kormánypárt mi mindent ígért a választóknak s azóta minden olyan irányú indítványunkat leszavazták, amelyekben ígéreteik beváltására akartunk alkalmat adni. A munkáskérdést, amelynek megoldására nagyhangú ígéreteket tettek, úgy oldották meg, hogy a városi üzemekben munkabérredukciót és munkaidőfölemelést hajtottak végre. A beígért munkáslakások létesítését úgy oldották meg, hogy a párt vezérei a saját telkeiket parcellázzák olyan áron, hogy azt a munkások nem bírják el. A gyárváros 1 Régi Sörház a Scholtz Gyula tulajdonát képező sörgyár volt és ugyanott egy nagy sörkert. A mai Sörház utca 4. sz. alatti épület helyén. 1 1930. évi XVUI. tc. Budapest székesfőváros közigazgatásáról. Lásd különösen a tc. II. fejezetét: a thj. választásokról. 3 A választásokra vonatkozóan lásd e kötet 3., 4., 5., 6., 7. sz. dokumentumait.