Válogatott dokumentumok a baranyai-pécsi munkásmozgalom történetéhez. III. 1929-1944 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1972)

DOKUMENTUMOK - I. A Baranya megyei és pécsi munkásmozgalom fejlődése az 1929—1933. évi gazdasági világválság idején

nyomtatványoknak. A nyomozás megállapítása szerint háromféle szövegű nyomtatványt szórtak szét az országutakon és a budai külvárosi temetőben. Valamennyi röpcédulát írógépen nyomták és így sokszorosították is. Az egyik röpcédula „A falu dolgozóihoz" címet viseli és főképpen a nemrég életbeléptetett bolettarendszerrel kapcsolatosan mond kímélet­lenül heves és izgató tendenciájú kritikát a mai kormányrendszerről. A másik röpcédula „Munkásnők és proletáranyák" kezdetű szöveggel a há­ború és a magyarországi „fegyverkezés" ellen izgat és felteszi a kérdést, hogy „akarjátok-e a háborút és akarjátok-e még egyszer a kukoricakenye­ret?" A kevésbé meggyőző szövegű második számú röpcédula mellett a harmadik nyomtatvány „Munkások, elvtársak!" felszólítással kezdődik és az augusztus elsején rendezett „vörös nap" mérlegét állítja fel és arra a következtetésre jut, hogy az eddigi „forradalmi" megmozdulások ered­ményei biztató kilátását nyújtják a „magyar proletariátus" további har­cainak. Egy titokzatos autó szórta el a röpcédulákat. Az államrendőrség pécsi kapitányságára beszolgáltatott röpcédulák nyomán azonnal megindított vizsgálat megállapította, hogy a hirdi búcsú napján egy ismeretlen jelzésű autó járt Hird környékén és minden valószínűség szerint ez szórta szét az izgató tartalmú röpcédulákat. A csendőri nyomozás beérkezett jelentései szerint egy darabig elle­nőrizhették az autó útját, bár később az Hird—Pécsvárad irányában nyom­talanul eltűnt. A csendőri nyomozás megállapította, hogy az autón két aktatáskás, jólöltözött, borotváltarcú férfi ült, akik minden jel szerint nemcsak a hirdi búcsún és a hirdi országúton, de az országút Pécsre vezető részén is, sőt Pécsett is elszórták az izgató tartalmú röpcédulákat. A fel­kutatásuk érdekében megindított nyomozás folyamatban van. A szeptem­ber 6-ra bejelentett kommunista demonstráció ügyében a mai nap fo­lyamán megkérdeztük az államrendőrség pécsi kapitányságának vezetőjét Török Lajos rendőrfőtanácsost, aki azon kérdésünkre, hogy történt-e kü­lönleges intézkedés a hatodikára bejelentett kommunista manifesztációk megakadályozása érdekében, azt a választ adta, hogy semmiféle különle­ges intézkedést nem léptettek életbe, de a rend biztosítására hivatott köze­geket semmiféle meglepetés nem érheti. Az államrendőrség egyébként a „Dunántúl" útján is felkéri a közönséget, hogy minden gyanús megmozdu­lásról haladéktalanul tegyen jelentést. Dunántúl, 1930. szeptember 6. (Kommunista röpcédulákkal árasztották el Pécset és környékét.) 1930. szeptember 13-án kelt pécsi főszolgabírói jelentés az eseményekkel kapcsolatban megjegyzi, hogy Schmidt József püspökbogádi lakost a csendőrség őrizetbe vette, de kiderült, hogy nincs köze a röpiratterjesztéshez. Bm. L. al­isp. ein. ir. 84/1930. 1930. október 4-én a pécsi járási főszolgabíró ugyancsak kommunista röp­iratok terjesztéséről tett jelentést a főispánhoz. E szerint Thomen-akna kör­nyékén nagy mennyiségű röpiratot találtak. Bm. L. alisp. ein. ir. 94/1930.

Next

/
Oldalképek
Tartalom