Válogatott dokumentumok a baranyai-pécsi munkásmozgalom történetéhez. III. 1929-1944 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1972)
DOKUMENTUMOK - III. A Baranya megyei és pécsi munkásmozgalom a II. világháború idején, 1939—1944.
mint a múltban volt, hogy minden halálozás után egy bélyeget bocsájtsanak ki országos viszonylatban, ami többet tesz ki, mint amit a központ ki tud utalni így. Ehhez is csak az elődeink tiszteletben tartása végett vagyunk hajlandók ilyen formában hozzájárulni. Továbbá mi pécsiek arra kérjük a központot, hogy a jövőben csak a harcias szellemnél maradjunk és ne legyünk jótékony intézmény. Ezzel csak az időnket és erőnket elfecséreljük és így a kitűzött célunkat nem tudjuk elérni. Minden igaz kultúrát támogattunk, így tehát a szaklapunk újra megindításához hozzájárulunk. Ami a pénztári állomány szaporodását illeti, az 1943. más-más évi bélyegtöbblet kimutatásából csak az első osztályú járuléknál 13 200 P-őt tesz ki, amit hiszünk, hogy ebben a lépésben haladunk tovább a taglétszám szaporodásban, úgy még nagyobb forgalmat fogunk tudni lebonyolítani. Eszerint a figyelmeztetésnek nem tudunk eleget tenni a bélyeg kiadása terén, miután egyes szaktársak úgy is túlfizettek. így továbbra is elfogadjuk a befizetéseket, mert a pénzt, ha adják, el kell fogadni. Tehát a táborunk kiépítése legyen a legelső és legfontosabb teeendö, mely meghozza a gazdasági és erkölcsi sikert. Pécs, 1944. január 18. szaktársi üdvözlettel: Lakatos József ifj. Merk István elnök jegyző (Tisztázat.) PI Arch. 658. f. 6/277. 245. 1944. február Tolnai József párttitkár jelentése Szeder Ferenc főtitkárhoz a párt- és szakszervezeti tevékenység élénküléséről Tisztelt Szeder Elvtárs! Az elmúlt havi működésünkről szóló jelentésünket az alábbiakban ismertetjük. A párt- és szakszervezeti tagok száma tovább emelkedik. Az eddig megközelíthetetlen üzemek munkásai önként jelentkeznek fölvételre. A mai rendszerből a kiábrándulási folyamatot most már megállítani nem tudják. A munkásság és az alkalmazottak elkeseredését és tisztánlátását nem utolsó sorban a kormány szerencsétlen munkabérpolitikája okozza. De nagymértékben hozzájárul a harctéri esemény is. A propaganda miniszter szinte sportszerűen rendezteti a Nemzetvédelmi Munkás Akadémia 1 elnevezés alatti előadásokat a városházán, kath. körökben és a bányavidéken. Mondanom sem kell, hogy a hallgatóságot 1 A kommunisták, szociáldemokraták és a Szovjetunió ellem propaganda céljait szolgálták ezek az előadások. A propaganda anyagot füzetekben, litografált lapokon, nags mennyiségben terjesztették a munkások között. Az előadások népszerűsítésére a Dunántúl hasábjait is felhasználták. A nagyüzemekben a katonai parancsnok kötelezte az előadáson való részvételt.
