Válogatott dokumentumok a baranyai-pécsi munkásmozgalom történetéhez. III. 1929-1944 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1972)

DOKUMENTUMOK - III. A Baranya megyei és pécsi munkásmozgalom a II. világháború idején, 1939—1944.

nyatelepi bányamunkásság mintegy 95%-a még leszállt a bányába és zúgolódás nélkül végezte munkáját. A délután 2 órakor kezdődő műszakra azonban már csak 35-en szálltak le a bányába. Az irányban is lefolytattam a nyomozást, hogy a hatóságom területén kívül eső bányatelepeken a munkásság magatartása milyen volt és ennek eredményeként megállapítottam, hogy Szabolcsbányatelepen a reggeli műszakra berendelt 645 munkás közül 398, míg Vasasbányatelepen a berendelt 335 munkás közül 308 szállt le. A délutáni műszakra a Szabolcsbányatelepen berendelt 445 munkás közül csak 13, Vasasbányatelepen pedig a berendelt 310 munkás közül csak 10 vette fel a munkát. Így tehát az összes bányamunkások közül a berendelt 1486 bányász helyett a reggeli műszakra 1182, a délutáni műszakra pedig a berendelt 1042 munkás helyett csak 58 bányamunkás vette fel a munkát. Nyomozásom főként arra irányult, hogy a munkásság külső befolyásnak engedve politikai tüntetésből, vagy esetleg szabotázs célzattal tagadta-e meg különösen a május hó elsején délután 2 órakor kezdődő munkát. Az eddigi nyomozás erre vonatkozólag pozitív eredményt sem hatóságomnál, sem az ugyanegy időben a szomszédos bányatelepek csendőrségénél nem mutatott fel. Tekintettel azonban arra, hogy a délutáni műszakra berendelt 1042 bányamunkás közül csak 58 vette fel a munkát, határozottan arra a megállapodásra kell jutnom, hogy a munkásság külső agitáció eredményeként jutott erre a megállapodásra. Az előző években is mindig akadtak, különösen a szélsőséges baloldali szervezettel összeköttetésben álló munkások közül olyanok, akik határozott parancs ellenére május hó elsején nem vették fel a munkát, de ilyen tömeges, majdnem azt mondhatnám általános munkabeszüntetés azonban már évek óta nem fordult elő. Amint előző havi helyzetjelentéseimben ismételten rámutattam arra, hogy a szociáldemokrata párt részéről a bányamunkásság beszervezésére állandóan élénkebb agitáció folyik és ezen agitációt a szocáldemokrata pártnak is legszélsőségesebb tagjai végzik arra a következtetésre kell jutnom, hogy a bányamunkásság május hó elsejei magatartását is ezekhez a szélsőséges elemekhez tartozó agitátorok befolyásolták. Ezen megállapításomat nem zárja ki azon körülmény, hogy a szociáldemokrata párt pécsi vezetősége határozatilag kimondotta, hogy ez évben a május hó elsejét munka beszüntetéssel megünnepelni nem kívánja, mert előttünk ismert dolog, hogy a szociáldemokrata párt szokott ilyen kifelé címzett határozatokat hozni, viszont ezzel szemben annak ellenkezőjére földalatti propagandát folytat. Nagy része lehetett a munkásság ezen elhatározásánál az orosz kommunista rádió május hó elsejét megelőző napokban folytatott azon propagandája, amelyben a magyar munkásságot a május hó elsejének megünneplésére szólította fel. Hatóságom területén a bányamunkásságnak egy igen tekintélyes része ugyanis állandóan hallgatja a moszKvai és egyéb titkos rádió leadó magyar nyelvű kommunista propagandáját és ennek eredményeként születhetett meg ezen majdnem általános állásfoglalásuk. A munkára meg nem jelent bányamunkásság hatóságom területén ki-