Válogatott dokumentumok a baranyai-pécsi munkásmozgalom történetéhez. III. 1929-1944 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1972)

DOKUMENTUMOK - III. A Baranya megyei és pécsi munkásmozgalom a II. világháború idején, 1939—1944.

hosszabítani, népeket pusztító, nemzeteket irtó háborúját tovább folytatni már csak az általa leigázott és vele „szövetséges" országok katonai erejének feláldozásával tudja. A magyar katonákat a fronton a legveszélyesebb pontjaira állítja, úgy hogy Hitler nyári támadása óta közel 80 000 magyar katona pusztult el, legalább ugyanannyi sebesült meg és esett fogságba.

3 Most új hadosztályokat kér, a teljes magyar hadsereget követeli. Ki akarja vonni az országból és el akarja pusztítani az ország fegyveres erejét, a magyar nemzeti lét legfőbb biztosítékát. A katonai erejétől megfosztott ország védtelenül lenne kiszolgáltatva minden ellenséges támadásnak. A német barátság a magyar hadsereg pusztulását jelenti. Hitler második követelése, minden élelmiszer tartalékunk kiszolgáltatása. A legfontosabb népélelmezési cikkek, a kenyér, zsír, tejtermékek hiánya mint katasztrófálisabbá válik, mind erősebben érezteti hatását a népegészség terén a rossz táplálkozás. A magyarság fizikai ereje pusztul, romlik, mert népünk élelmezése szempontjából nélkülözhetetlent is elveszik a németek. És minden kevés. Mind többet és többet követelnek. A paraszt, a birtokos új búzáját már egyenesen a cséplőgépből viszik el a németek számára. Az állatállomány kipusztulása katasztrofális méreteket ölt. A német barátság az ország kifosztását, a nép teljes elnyomorodását jelenti. Hitler harmadik követelésére a magyar ipar feletti rendelkezés jog. Jól tudja, hogy a magyar ipar az ország függetlenségének legfőbb támasza és az országot teljesen hatalmába keríteni csak akkor tudja, ha megdönti függetlenségének gazdasági alapjait: az önálló magyar ipart. Emellett az angol—amerikai—szovjet szövetségnek a nemzetek szövetségébe tömörült népeknek megsemmisítő gazdasági fölénye és mindjobban kibontakozó ipari teljesítő képessége is arra készteti Hitlert, hogy követelje a magyar ipar alárendelését a német ipar céljainak. A németektől való gyarmati függés több mint másfél évszázadon át kötötte gúzsba a magyar ipar fejlődését. Hatalmas erőfeszítések árán sikerült, főleg a háború után, a német járomtól megszabadult országban kiépíteni a magyar ipart és ezzel megvetni az ország függetlenségének, egy boldog és szabad nemzet létének nélkülözhetetlen alapját. S most a német felügyelet és ellenőrzés a magyar ipar felett azt jelentené, hogy ne az ország szükséglete, hanem a német érdek döntsön a magyar ipar kérdésében. A német barátság magyar ipar gleichschatolását erőszakos visszafejlesztését jelenti. Senki előtt nem lehet ezután kétséges, hogy a Hitlerrel való szövetség útja egyet jelent a magyar hadsereg pusztulásával az ország kifosztásával és a német ipar erőszakos visszafejlesztésével. Ez az út a nemzet legfontosabb három tényezőjét: az ország hadseregét, élelmét és iparát ragadja el tőlünk. Joggal mondhatjuk: Ez az ország pusztulásának, a nemzet halálának az útja. A magyar kormány, a nemzet katasztrófa felé vezető úton halad. Ki3 Téves adatok. A magyar hadsereg együttes vesztesége 30 000 fő.