Válogatott dokumentumok a baranyai-pécsi munkásmozgalom történetéhez. III. 1929-1944 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1972)

DOKUMENTUMOK - III. A Baranya megyei és pécsi munkásmozgalom a II. világháború idején, 1939—1944.

mokrata és Buzsáki Imre kommunista beállítottságú bányász funkcionáriusok „olyan éles támadást intéztek a Pécs környéki szervezkedés eredménytelensége miatt..., hogy szómegvonással és rendreutasítással lehetett biztosítani a közgyűlés menetét". (Bm. L. Pécs v. főisp. biz. ir. 103/1942.) 217. 1942. július 2 A mohácsi rendőrkapitány jelentése a belügyminisztérium közbiztonsági osztályának a selyemgyári szövőmunkásnők sztrájkjáról Tisztelettel jelentem, hogy a Mohácsi Selyemipari R. T. mohácsi üzemének 72 szövőnői munkása a mai napon bérkövetelésüknek nem teljesítése miatt a munkát egyöntetű elhatározással abbahagyta. Ez a létszám két szakmányban dolgozott. Az üzem összes létszáma 156 fő. Nem hadiüzem, csak katonai ellenőrzés alatt álló előkészületi üzem. Szövőnők már április havában munkabér javítást kértek. A kérelemnek az igazgatóság oly módon vélt eleget tenni, hogy a termelési jutalékot felemelte 1,22—8,8%-ig terjedő mértékben. Ez azonban nem elégítette ki őket, mert szerintük olyan gyenge minőségű a jelenlegi műselyem anyag, hogy a termelési jutalék megkeresését lehetetlenné teszi számukra. Ennek részbeni valóságát az igazgatóság is elismeri. Bérkövetelésük a jelenlegivel szemben 50 filléres órabér, + 30% bérpótlék, tehát a termeléstől független, biztos kereset. A munka abbahagyását előidéző elégedetlenséget az robbantotta ki, hogy a munkásnők tudomást szereztek az üzem tisztviselőinek megadott havi 50 P + 30% bérpótlékos fizetésjavításáról. Az üzem munkásai mozgalmuk érdekében közbenjárásomat nem kérték. Az üzem katonai ellenőrzője, Gruber József hüsz. parancsnok a fejleményekről távbeszélőn értesített. Vele, valamint az üzem helyi vezetűségével személyesen tárgyaltam. Állításuk szerint a régi kereset az összes létszám 40—45%-ában heti átlagban 27—20 P volt. Az adott termelési jutalékkal ez 29,40 P-t tenne ki. Megállapítottam, hogy ettől összegszerűen a munkásság bérkövetelése is csak lényegtelen különbözetet tüntet fel. A gyár vezetősége azzal érvel, hogy a követelés teljesítése a termelésnek 20—25%-os csökkentését eredményezné, a kényelmesebben végzett munka következményeként. Lehet, hogy ez így lenne, de mögötte mégis csak az a valóság rejlik, hogy ebben az esetben tényleg ki kellene fizetni az órabért, míg a termelési jutalék mellett ez csak esetleges és bizonyos mértékig valóban a mai műselyem, anyagától is függő lehetőség a munkásság számára. Megállapítottam, hogy a bérmozgalom tisztán gazdasági természetű és nem izgatás következménye. Szélsőséges politikai pártok szervezetei abba nem avatkoztak be. Mozgalmuk sikere érdekében előzetesen a Magyar Élet Pártja helyi csoportjának támogatását kérték.