Válogatott dokumentumok a baranyai-pécsi munkásmozgalom történetéhez. III. 1929-1944 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1972)
DOKUMENTUMOK - III. A Baranya megyei és pécsi munkásmozgalom a II. világháború idején, 1939—1944.
De ezzel szemben van olyan bányatelep is, ahol a dolgozó havi liszt fejadagja 12, míg a családtagoké 8 kg. Sőt van olyan bányatelep is, ahol még ennél is kevesebbet kapnak. A szoc .dem. párt kérte a közellátásügyi minisztériumot, hogy a bányamunkások havi liszt fejadagját az egész országban egységesen mindenhol havi 17 kg-ban, a zsír fejadagot pedig úgy a dolgozó, mint a családtagok részére 2 kg-ban állapítsák meg. Ezen kérésünkre a közellátási minisztériumból válasz ez ideig nem érkezett, de minden remény megvan arra, hogy kérelmük kedvező elintézést fog nyerni. Megállapította Jelinek, hogy az egész országban a bányászok között mindenhol sok a panasz a munkabérek, bánásmód és a közellátásra vonatkozóan. Hogy azt a sok panaszt gyorsan és eredményesen el lehessen intézni, a szoc. dem. párt kérte az Iparügyi minisztert, hogy egy panasz felvevő bányász bizottságot állítsanak fel, amely bizottság 2 bányamunkásból, 2 munkaadóból és egy hatósági emberből álljon. Ennek a bizottságnak lenne a feladata, hogy a bányamunkások panaszait írásba foglalva gyors intézkedés végett az illetékes fórumokhoz továbbítsa. 1941. november elején a szoc. dem. párt kérte az Iparügyi miniszter urat, hogy a bányamunkások bérét, tekintettel a nagy drágaságra, újból emelje fel, mert a legutóbbi munkabér emelés óta az élelmi és a közszükségleti cikkek ára annyira felemelkedett, hogy a jelenlegi fizetésből megélni és családot eltartani már nem lehet. A szoc. dem. párt indítványára, mondotta Jelinek, Budapesten egy egyeztető bizottság ült össze, melyben képviselve volt Budapest polgármestere és az országos szénbányabiztos. Budapest polgármestere statisztikai adatokkal bizonyította, hogy a a legutóbbi bányász munkabérek emelése óta az élelmi és a közszükségleti cikkek ára 81%-kal emelkedett. Az országos szénkormánybiztos pedig kijelentette, hogy a bányászbérek rendezése óta a szén ára 15%-kal emelkedett. Erre a szoc. dem. párt kérte az Iparügyi minisztert a bányamunkások munkabérének felemelésére. Az iparügyi minisztériumban a szoc. dem. pártnak azt a megnyugtató választ adták, hogy a bányamunkások munkabér osztásával már foglalkoznak és 1941. december 15-től a munkabéreket 15%-kal emelik. Láthatják — mondotta Jelinek —, hogy a szoc. dem. párt mennyire törődik a bányamunkás-bérekkel. Ezzel szemben a munkások hálátlanok és nem tömörülnek a szoc. dem. szervezetbe. Pedig ha a munkások a szakszervezetbe tömörülve volnának, sokkal nagyobb eredményeket lehetne felmutatni. Kérte ezután Jelinek a megjelenteket, hogy szervezkedjenek és a szervezkedés érdekében minden bányatelepen a legnagyobb agitációt fejtsék ki, propaganda anyag bőven áll rendelkezésre és ismerőseik is vannak minden bányamunkásnak. SŐt a bányamunkások ismeretsége és rokonsági kötelékébe nem egy, hanem több, néha négy-öt bányatelepen is kiterjed. Elsősorban az ismerősöket kell a szakszervezetbe beszervezni, utána minden bányatelepen meg kell alakítani a szakmaközi bizottságot és minden erővel szervezni kell.
