Válogatott dokumentumok a baranyai-pécsi munkásmozgalom történetéhez. III. 1929-1944 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1972)

DOKUMENTUMOK - III. A Baranya megyei és pécsi munkásmozgalom a II. világháború idején, 1939—1944.

a bányászok ellenséges rádiót hallgatnak és annak a híreivel suttogó propagandát űznek.

1 Az elkobzást az érdekelt bányászok azzal fellebezték meg, hogy az indokolás valótlan adatokat tartalmaz. A fellebezéseket Tolnai készítette el. A Dunagőzhajózás telepein a szervezkedés gyengébben halad. A szervezett munkások száma itt sem több mint Komlón. Ennek az oka, hogy a bányavállalat a Volksbund tagjait előnyben részesíti. Dr. Lackner Sebestyén mecsekszabolcsi orvos, a Volksbund ottani csoportvezetője uralja a helyzetet a bányatelepeken. Az ő javaslatai alapján intézkedik a munkásokkal a vállalat igazgatósága. Ezzel szemben a bányamunkások megelégedéssel jelentették, hogy a hatóság ezúttal semmi nyomást nem gyakorol rájuk. Ezt annak tudják be, hogy a hatóság is rokonszenvvel nézi a magyar bányamunkások küzdelmét a pángermán befolyással szemben.

2 A párt végrehajtó bizottsága 1941. október 23-án 19 órai kezdettel a Munkás Otthonban 14 tag részvételével megbeszélést tartott. Tolnai József párttitkár kérte, vegyenek be két bányászt a bizottságba, hogy ez által a párt és a bányamunkások közt állandó összeköttetés legyen. A bizottság e szerint határozott. Tolnai ez után felolvasta a párt központjának levelét, amely szerint a bevételek lényeges csökkenése miatt tervbe vették a vidéki párttitkárságok megszüntetését. Ezzel kapcsolatban bejelentette, hogy amennyiben a párt nem tud megoldást találni, úgy kénytelen a titkári állásról lemondani. A bizottság úgy határozott, hogy a párt központjának havonkint esedékes 100 pengő hozzájárulást, amennyiben a befolyó tagsági díjak nem fedeznék, úgy azt a bizottság pénztárából kiegészítik. Ezzel : a pécsi pártszervezet titkári válsága egyelőre megszűntnek tekinthető. 1 A sütőmunkások 1941. október hó 29-én 20.00 órai kezdettel a Munkás Otthonban 16 tag részvételével megbeszélést tartottak. Jelen volt Marosán György, a sütőmunkások szövetségének titkára is. Marosán előadta, hogy két év óta titkárja a sütőmunkásoknak. Ez idő alatt a tennivalóknak 50%-át sikerült megoldania. Működéséhez fűződik a vasárnapi munkaszünet kiharcolása. A 8 órás munkanap törvénytervezetének a megvalósítását csak a háborúba történt sodródásunk akasztotta meg. Bizalmasan közli, hogy a múlt héten nagy harc: zajlott le a sütők körében. Erről a hírlapok a cenzúra miatt nem írhattak. A kormány ugyanis vissza akarta állítani a háború tartamára a sütők éjjeli munkakötelességét. Erre a főváros és környéki sütőmunkások kijelentették, hogy inkább elmennek napszámos munkára, semhogy éjjel dolgozzanak. Csak ezek után határozott a kormány, hogy továbbra is érvényben tartja az éjjeli munkát tiltó rendeletet. 1 A Kossuth Rádió 1941. szeptemberébea kezdte meg adásait. A Szovjetunióban élő kommunisták szerkesztették adásainak anyagát. A Kossuth Rádió az uralkodó osztályok háborús felelősségét leplezte le. Adásai sürgették az antifasiszta nemzeti egység, a függetlenségi front megteremtését. A felszabadulásig működött. 2 A kormányzat és a helyi hatóságok is azt kívánták a polgári ellenzéktől és az SZDP-től, hogy lépjenek fel a Volksbund és a nyilasok ellen, így igyekeztek ellensúlyozni azok kormányellenes propagandáját és akcióit.