Válogatott dokumentumok a baranyai-pécsi munkásmozgalom történetéhez. III. 1929-1944 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1972)

DOKUMENTUMOK - III. A Baranya megyei és pécsi munkásmozgalom a II. világháború idején, 1939—1944.

évi június hó 23.-án a szoc. dem párt Budapesten párt választmányi ülést tartott, amelyen Szakasits Árpád, a Népszava főszerkesztője kijelentette, hogy a Szovjet hadbalépésével a II. és III. internacionálé között minden eddigi különbség megszűnt. F. évi június hó 26.-án a pécsi Munkás-Otthonban lényegileg ugyanezt a kijelentést tette Tolnai József, a helyi szoc. dem. pártszervezet titkára is. A Pécsett működő szélsőséges politikai pártok a gyülekezési jog korlátozása tárgyában elrendelt intézkedéseket nem szegték meg. A szoc. dem. párt titkára f. évi július hó 7-én a MunkásOtthonban kihirdette a párt- és szakszervezetek vezetőinek, hogy a párt központjából kapott szigorú utasítás értelmében semmiféle gyűlést, vagy értekezletet további intézkedésig tartani ok nem szabad. A rendelkezés értelmében a Munkás-Otthonba is kevesen járnak be, inkább csak az ifjúmunkások látogatják a párthelyiséget. A szervezés érdekében ügyintéző hivatalos órákat tartanak. A szakcsoportok működése is összezsugorodott

1 A munkások egymásközt elbeszélgetnek a kül- és belpolitikai helyzet várható alakulásáról. A munkások ellesett beszéde szerint a német előretörés keleten megtorpant, ezért a munkások hangulata a külpolitikai helyzetet illetően valamivel bizakodóbb az eddiginél. A vidéki pártszervezetek, így a pécsi csoport is súlyos anyagi gondokkal küzdenek.

2 A taglétszám egyre csökken, a tagdíjakat nem fizetik. Ezért ismét kísért a párttitkárság megszüntetésének a gondolata. Rosszul esik a pártnak, hogy a magyar közvélemény nagy része kívánja a párt feloszlatását és a Népszava betiltását. A vezetőség szerint a párt mindig hűen teljesítette hazafias kötelességét és csak a nyilasok befolyásának tudja be ezt a véleményt. A titkárság ezzel kapcsolatban kitartásra és önmérséklésre inti a munkásságot. Valamennyire meg is szűnt az a pánikhangulat, amely a munkásságot lefogta a német-orosz háború kitörésekor. Most már meg van a lehetősége lélektanilag is a szervezésnek. A kapitányság a szoc. dem. párt három tagját, mint közbiztonságra aggályos egyéneket internálta, egyet pedig rendőri felügyelet alá helyezett. Többek bizalmas megfigyelése folyamatban van. Komunista párt. A kommunistagyanús elemek közül az előbbi fejezet szerint hármat internáltunk, egyet rendőri felügyelet alá helyeztünk. Tényleges megmozdulást, röpirat terjesztést nem észleltünk. Rombolás nem történt. Ejtőernyősök állítólagos leszállását jelentették, azonban a nyomban bevezetett nyomozás a bejelentést nem igazolta. Munkanélküliség. Munkanélküli úgyszólván nincs. Ami kevés munkanélküli volt, azt az állami munkaközvetítő felhívása folytán a pécsi hatósági közvetítő Németországba szerződtette. Munkásmozgalmak. Sem politikai, sem gazdasági természetű meg1 Augusztus 25-én kelt rendőrségi jelentés szerint több szakma összlétszáma 5—6 főre zsugorodott. A vasmunkások taglétszáma 120-ról 30 főre csöKkent. A pécsi pártszervezet titkárának véleménye szerint ennek a helyi csoportok vezetősége az oka, mert nem hívnak össze gyűléseket, a szakszervezeti munkát teljesen elhanyagolták. PI Arch. BM. VII. res. 1941—7—3716. 2 Soos Nándor rendőrkapitány s/eptember 4-én készített jelentése szerint a szakszervezet pénzállománya mindössze 4500 pengő. Tekintettel a rohamosan romló valutáris viszonyokra, a párt telket kíván venni ezen az összegen. PI Arch. BM. VII. res. 1941—7—5205. 3C0