Válogatott dokumentumok a baranyai-pécsi munkásmozgalom történetéhez. III. 1929-1944 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1972)

DOKUMENTUMOK - III. A Baranya megyei és pécsi munkásmozgalom a II. világháború idején, 1939—1944.

15-én a bányaigazgató jelentette a főispánnak, hogy a „pécsi nemzeti szocialista párt nevében megjelent négytagú bányász küldöttség egy bérmemorandum azonnali teljesítését követelte". Uo, Október 14-én, majd 15-én délelőtt Alliquander Ödön miniszteri tanácsos táviratban értesítette a főispánt és a bányaigazgatóságot, hogy Tatabányán, Dorogon, Salgótarjánban sztrájk tört ki. „Az említett bányáknál a nyilasok lazítása robbantotta ki a sztrájkot, kik a kormány 7%-os béremelését kévéseivé vitték sztrájkba a munkásságot." A nyilaspárt futárt küldött Pécsre és Komlóra, hogy kirobbantsák itt is a sztrájkot. „A pécsi hadiüzemi parancsnokság szerint a sztrájk előkészítéséről „minden helyi hatóság értesült, s mindent megtesznek, hogy a nyilasok által kirobbantani szándékolt sztrájkot megakadályozzák." Uo. Október 15-én megjelent a nyilas párt helyi képviseletében Bencze János, Szabó Imre, Polon János és 10 pontból álló memorandumot nyújtott át az igazgatóságnak. E memorandumban jellemzően azok a követelések szerepeltek, amelyek csaknem egy évtizedig a szociáldemokrata munkásság fő követelései voltak. Uo. Ennek elutasítása után valamennyi telepen sztrájk robbant ki. Október 15től 24-ig 12 alkalommal intézett kérést a főispánhoz a DGT igazgatósága és a IV. honvéd hadtest parancsnoksága a nyilas párt tevékenységének betiltására. Uo. Október 24-én kelt IV. honvéd hadtest parancsnoksági jelentés szerint: „... a sztrejkot a helybeli nyilas pártból irányítják, a munkások ott gyűlnek össze, naponta ott kapják az utasításokat. A sztrájk szervezői és a mozgalom fő irányítói Piros József hentessegéd és Szabó Imre vájár." Uo. Október 20-i jelentésében a hadtestparancsnokság arról értesítette a főispánt, hogy a közalkalmazottak és a nagyobb gyári üzemek munkásai között is intenzív nyilas agitáció észlelhető. „A bányászok sztrájkjának erősítésére azonban nem sikerült egyetlen üzem munkásait sem a sztrájkba ugratni." Végül november 3-án, a sztrájk befejezésével kapcsolatos jelentésben a hadtest nyomozó osztály parancsnoka arról értesíti a munkaügyi minisztérium XVII/a. osztályát, hogy „ha a helyi hatóságok a sztrájk kezdeti szakaszában a nyilas szervezet ellen erélyesen léptek volna fel, a sztrájk nem fajult volna el. A rendőrség és a helyi hatóságok (főispán!) többek között azért hagyta kiterebélyesedni a nyilas szervezkedést, hogy ezzel elérjék egy régi kérésnek, ti. a nyomozói kar létszámának tetemes felemelését... " Uo. November 11-én Szodoray László nyilas kerületi vezető a főispánhoz küldött levelében a nyilas pártnak a sztrájkban való vezető szerepét tagadta, kijelentve: „... a bányamunkásság miután hiába fordult kérésével a bányaigazgatósághoz, kétségbeesésében fordult a nyilas szervezetekhez..." Kérte továbbá a nyilas pártház bezárásának hatálytalanítását. Uo. Nikolits főispán november 15-én a belügyminiszterhez tett felterjesztést és kérte a nyilas pártház betiltására kiadott rendelkezés hatálytalanítását, amely már másnap meg is történt. Bm. L. Pécs v. főisp. biz. ir. 122/1940.