Válogatott dokumentumok a baranyai-pécsi munkásmozgalom történetéhez. III. 1929-1944 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1972)

DOKUMENTUMOK - III. A Baranya megyei és pécsi munkásmozgalom a II. világháború idején, 1939—1944.

1939. Oktober 18 A rendőrkapitány jelentése a főispánnak a pécsi bányamunkások között megindult szociáldemokrata újjászervező munkáról Van szerencsém Méltóságodat értesíteni, hogy bizalmas nyomozás során a következőket állapítottam meg: A Magyarországi Bánya- és Kohómunkások Szövetsége Budapesten 1939. évi augusztus hó 20-án tartotta 10. évi jubileumi közgyűlését. A pécsi szoc. dem. érzelmű bányamunkásokat a mozgalmi tevékenységéről már ismert Buzsáki János, pécsújhegyi bányász képviselte.

1 Buzsáki állítása szerint a közgyűlésen a többek között panaszok hangzottak el, hogy a szoc. dem. párt szervezkedése a bányászok közt mindegyre tért veszít. Különösképpen rosszallották, hogy a Pécs vidéki bányászok szakszervezete kellő taglétszám hiányában megszűnt. Buzsáki külön bizalmas utasításokat kapott a Szövetség vezetőségétől, hogy a pécsi szervezkedést óvatosan ugyan, de a legnagyobb odaadással újra kezdjék meg, hogy a megfelelő taglétszámmal a szakszervezet működése biztosítható legyen. Buzsáki a kapott utasításokról részletes jelentést tett a pécsi szoc. dem. párt titkárának, Tolnai Józsefnek. Tolnai a szokott óvatosságával heteken át tárgyalt a szervezés megindításának a módozatairól a legtekintélyesebb bányamunkásokkal. A tárgyalások eredményeképpen Tolnai a párt nevében megbízást adott Buzsáki Jánosnak, valamint Pernecker István volt bányásztitkárnak, továbbá Heim József és Keller István vasasi bányamunkásoknak arra, hogy a központi utasításnak megfelelően, lassú és óvatos agitációval indítsák meg a szervezkedést. A megbízottak az agitáció során bizalmatlanságot tapasztaltak és nem egyszer visszautasításra találtak. Ennek a következménye volt, hogy az agitáció nyilvánosságra került, ami pedig lényegesen késleltette a tervbevett eredményt. A szervezkedést eleinte sejtszerűen akarták végrehajtani. Később azonban meggondolták, hogy egy ilyen szervezkedés a kommunizmus gyanújába keverheti őket, ezért aztán a négy megbízott egyéni meggyőzéssel igyekszik tagokat gyűjteni. A szervezkedés eddigi eredménye egészen jelentéktelen. Vasason és Mecsekszabolcson sikerült mintegy 100 bányászt egyelőre csak feltételesen beszervezni arra, hogy amint a bánya hadiüzemmé nyilvánítása megszűnik, azonnal és nyilvánosan tagjai lesznek a pártnak és szakszervezetnek. Pécsbányatelepen és Pécsett a mozgalom ez ideig eredménytelen. A szervezkedésről egyébként úgy a polgári, mint katonai hatóságoknak, va1 A kongresszusra és a pécsi szervezkedés megindítására vonatkozóan lásd még e kötet 182. sz. dokumentumát.