Válogatott dokumentumok a baranyai-pécsi munkásmozgalom történetéhez. III. 1929-1944 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1972)

DOKUMENTUMOK - III. A Baranya megyei és pécsi munkásmozgalom a II. világháború idején, 1939—1944.

Szovjetunió és Magyarország között nincs ok az ellenségeskedésre. Leleplezték a kassai provokációt. Véleményük szerint „a világ proletariátusának jövője a Szovjetunió hadseregének ellenállásától függ". A rendőrség a fokozódó baloldali agitációt Pécsett is a belügyminiszternek „a már korábban elítélt kommunisták ismételt internálásáról" szóló rendelete alapján akadályozta meg. A pécsi kommunista és baloldali munkások internálása az SZDP tagsága között elkeseredést és megdöbbenést váltott ki. A szociáldemokrata pártvezetőség nem mert lépést tenni az internáltak' érdekében. Feltételezhető, hogy nem is akart, mert ezek a baloldali munkások voltak a vezetőség legbátrabb bírálói. 1941 őszén és telén a helyi mozgalomban élénkség tapasztalható, amely a szovjet hadsereg győzelme következtében terjedő bizakodásból, az országos mozgalom sikereiből táplálkozott. 1941. október—november között 150 rádiót koboztak el a bányászoktól, akik „az ellenséges híreket" hallgatták. 1941. végén a bányavidéken élénk felvilágosító munka folyt, amelyet a központi vezetőség irányított. Az agitáció a békéről, a Vörös Hadsereg Moszkva alatti győzelméről, a jugoszláv kommunistáknak a fasizmus elleni harcáról szólt. A bányászság között a szociális viszonyok miatt nőtt a sztrájk-hangulat. A mozgalom vezetését az SZDP helyi vezetősége nem vállalta, a hadiüzemi parancsnokság és a csendőrség a gyűlések betiltásával, a karhatalom megerősítésével gátat vetett e mozgalomnak. A Népszava karácsonyi száma a helyi munkásság között is nagy visszhangot váltott ki. A rendszeres sajtóagitáció összességében nem tudott olyan eredményt felmutatni, mint amit a karácsonyi szám önmagában. Az előfizetők száma gyorsan emelkedett. A függetlenségi mozgalom erősítésére a KMP 1942 februárjában a Magyar Történelmi Emlékbizottság létrehozásával olyan legális szervezetet teremtett, amelynek keretében március 15-én jelentékeny tömegeket megmozdító országos jelentőségű tüntetésre kerülhetett sor Budapesten, a Petőfi- és Kossuth-szobornál. A pécsi szociáldemokrata munkásság ugyanezen a napon gyűlésen emlékezett meg a magyar szabadságharc évfordulójáról. Az 1942. évi háborús események, a németek koncentrált támadása, a második front elhalasztása a magyar uralkodó köröket a német birodalommal való szövetség további erősítésére késztette. Az SZDP további visszahúzódása figyelhető meg. Fokozódott a kormányzat fellépése a munkásmozgalom ellen. Az SZDP vezetősége megrettenve ettől feloszlatta az OIB-t és az ifjúsági pártcsoportokat. A központi pártvezetőségben Szakasits Árpád főtitkári megbízatásáról lemondott s a peyerista jobboldal erősödött meg. A megismétlődő internálások miatt tovább csökkent a legális mozgalom vezető káderállománya is. A helyi mozgalomban nagy visszaesés tapasztalható. A Kállay-kormány háborús intézkedései, az antifasiszták elleni terror, a német haderő átmeneti sikerei, a pécsi párttitkárságot teljes passzivitásra késztették. A párttitkárság politikai megnyilatkozásaiban fokozódott ismét a szovjetül!