Válogatott dokumentumok a baranyai-pécsi munkásmozgalom történetéhez. III. 1929-1944 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1972)

DOKUMENTUMOK - III. A Baranya megyei és pécsi munkásmozgalom a II. világháború idején, 1939—1944.

A BARANYA MEGYEI ÉS PÉCSI MUNKÁSMOZGALOM A II. VILÁGHÁBORÚ IDEJÉN 1939—1944 1939. szeptember 1-én a hitleri Németország megtámadta Lengyelországot. Szeptember 3-án Anglia és Franciaország hadat üzent Németországnak. A háború súlyos katasztrófába sodorta Európa és a világ népeit. A háború pillanatától kezdve reális veszéllyé vált, hogy Magyarország csatlakozik az agresszióhoz. Az ország számára létkérdés volt a háborúba való beavatkozás megakadályozása, de ezt csak a politikailag leghaladottabb körök, mindenekelőtt a kommunisták és a szocialisták egy része ismerte csak fel és vallotta. A német fasiszta befolyás növekedésének megakadályozására, a háború ellen, az ország függetlenségének védelméért, a demokratikus rendszer megvalósításáért az ország valamennyi haladó erőinek össze kellett fogniuk. „Ha Magyarországon a német fasizmus lesz az úr, akkor a munkás, a paraszt, a polgár egyaránt cselédje lesz az idegen hódítóknak. Az ország függetlenségének megvédelmezése ezért közös érdeke az egész magyar népnek, az egész nemzetnek. Ezért van szükség nemzeti egységre, a nép összefogására" — hirdette a Kommunisták Magyarországi Pártja. A kommunisták figyelmeztetésére azonban 1939 nyarán a szociáldemokrata párt vezetői sem figyeltek. Csak a háború, a tapasztalatok, a szenvedések érlelik meg lassan a munkásság, majd fokozatosan a dolgozó nép, haladó értelmiség és polgárság egy része körében az összefogás szükségességét, a független, szabad demokratikus Magyarországért való küzdelem igazságát. A háború alatt hallatlan nehéz körülmények között kellett vállalni a harcot az uralkodó körök háborús politikája ellen. 1939. szeptember 1-én a Teleki-kormány kivételes állapotot léptetett életbe. Kiterjesztette a rendőri felügyelet alá helyezés és az internálás rendszerét. Katonai munkaszolgálatra kötelezte a 14—70 éves korú lakosságot. A szeptember 1-i kivételes törvények a demokratikus szabadságjogokat korlátozták és elsősorban a munkásmozgalom ellen irányultak. Az államhatalmi szervek fokozottabb figyelmet fordítottak a szociáldemokrata mozgalomra is. A háborúra készülődés gyorsuló ütemével fokozottan nőtt a háborús félelem. Megerősödtek ismét azok a tendenciák, amelyek a legális munkásmozga-