Válogatott dokumentumok a baranyai-pécsi munkásmozgalom történetéhez. III. 1929-1944 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1972)

DOKUMENTUMOK - II. A Baranya megyei és pécsi munkásmozgalom a II. világháborút megelőző években, 1934—1939

ról beszélt. A végén szomorúan emlékezik meg az országban mind gyakrabban előforduló pángermán agitációról, amelyet szerinte a kormány erélyes kézzel kell hogy megakadályozzon. Esztergályos János országgyűlési képviselő politikai és gazdasági helyzetet ismertette. Európa békéjét feszítő erőket emleget s ezen feszítő erők a területi hódításokért vannak; Olaszország már elérte egyik vágyát,

1 most egy másik nagyhatalomnak vannak még hódító tervei. Ezen feszítő erők hál' Istennek nem robbantották ki az általános európai háborút, bár az egyik külföldi politikus kijelentése szerint a háborút a könyökünkkel súroltuk. Az, hogy a háborút kikerültük, demokratikus berendezésű államoknak az érdeme. Ezeknek az érdeme, hogy a feszítő erő hatásaként az európai legutóbbi osztozkodásból Magyarországnak is jutott valami. Kijelenti, hogy ha Magyarország kielégítése kizárólag Berlinen múlott volna, akkor Európa térképe ma másképpen nézne ki. A demokrata államok is kénytelenek fegyverkezni, de azon elv alapján: hogy ,,ha békét akarsz, készülj háborúra". Kérdi, hogy Magyarország el fogja-e bírni a 80 milliós németnek a reá gyakorolt nyomását, válasza, hogy igen, mert itt Magyarországon 10 millió olyan magyar áll, aki ennek a szent földnek minden rögét, göröngyét vérével áztatta, és ha kell, 10 körmével fog védekezni minden olyan elnyomás ellen, mely az ország létét és függetlenségét veszélyeztetné. Belpolitikai téren az utóbbi kormányválságokról beszél, majd rövidesen érintette az ún. zsidó javaslatot azzal, hogy erről a kérdésről majd szerdán a képviselőházban fog bővebben nyilatkozni. Ö is szóvá tette a német ún. pángermán agitációt, a pécsi sváb-bálon történteket'

2 s ugyancsak kormányhatósági intézkedéseket kíván ezen agitáció megszüntetésére. — A nyilas-keresztes mozgalommal szemben a kormány legutóbbi intézkedését örömmel veszi tudomásul, bár kijelenti, hogy ezt a kormánynak már régen meg kellett volna tenni, nem engedni azt, hogy terrorjuk a bombamerényletekig jusson el. Szeder Ferenc központi titkár a központ üdvözletét tolmácsolja, majd főként a földreform javaslattal foglalkozott és példának hozta fel a Felvidéken még a csehek által eszközölt földosztást. A földnépével, a földhöz ragadt földmunkásokkal kell törődni, mert szerinte nem a középosztály képviseli a nemzetfenntartó elemet, nem az a középosztály, amelynek tagjai még ezelőtt egy évszázaddal a magyar nyelvet sem bírták, akik a magyar nyelvet cigány nyelvnek nevezték el. (Ezen kijelentés után hatósági biztos terheltet figyelmezteti, hogy hasonló, osztály elleni kijelentésektől tartózkodjék.) A szónok figyelmeztetés után beszédjét rövidesen befejezte. A gyűlés ezután megválasztotta az új végrehajtó és ellenőrző bizottságot. — A vezetőségi jelentéshez hozzászólaltak dr. Schuller Zoltán, Küb1 A fasiszta Olaszország 1935. október 3-án megtámadta, majd leigázta Etiópiát. 1936. október 26-án Berlinben clasz—-német megállapodást írtak alá Etiópia annexiójáról. 2 1939. február végén pécsi sváb bálon, amelyet a katolikus körben tartottak, diákok tüntettek a németek ellen, tömegverekedésre került sor. Bm. L. Főisp. biz. ir. 20/1939.