Válogatott dokumentumok a baranyai-pécsi munkásmozgalom történetéhez. III. 1929-1944 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1972)

DOKUMENTUMOK - II. A Baranya megyei és pécsi munkásmozgalom a II. világháborút megelőző években, 1934—1939

1938. április 10 A pécsváradi járás főszolgabírájának jelentése a főispánhoz a hosszúhetényi bányamunkás szakszervezet közgyűléséről Tisztelettel jelentem, hogy a Magyarországi Bánya-Kohómunkások Szövetsége hosszúhetényi csoportja évi rendes közgyűlését f. hó 10-én délután fél 4 órai kezdettel Hosszúhetény községben megtartotta. A közgyűlésen kb. 70—80 helyi csoportbeli tag vett részt, — s az minden zavaró momentum nélkül folyt le. A gyűlésen felszólalt Jelinek József szövetségi titkár, aki beszédében a bányamunkásokat ostorolta, hogy az utóbbi időben a saját sorsa iránt nem érdeklődik, a szakszervezetbe való tömörülés ellanyhult, és csak a vezetőség kritizálása, a vele szemben való elégedetlenség és bizalmatlanság lett úrrá.

1 Nincs meg az összetartás, az egymás megbecsülése, munkás, a munkás ellen szegődött akkor, amikor a mai elviselhetetlen kereset és megélhetési nehézségek közepette éppen a legnagyobb szükség van arra, hogy a bányamunkások, akiknek sorsa az összes ipari munkások között a legrosszabb, egy emberként összefogjanak és álljanak a szakszervezeti vezetőség mellett. — A bányamunkások jogos sérelmei csak úgy találnak orvoslást, ha azokat a munkásság maga tárja elő és a megengedett törvényes keretek között az illetékes fórumok elé terjeszti. — Ismertette a statisztikai adatokkal azt a körülményt, hogy a pécsvidéki bányamunkásság van a leggyengébben fizetve és a szociális állapotok itt a legrosszabbak. — A gyermeknevelés érdekében a családi pótlék bevezetését sürgette, a bányanyugbér felemelését és a szolgálati idő leszállítását kívánta. — A jelenlevő bányamunkásságot felszólította, hogy minél nagyobb számban tömörüljön a szövetségbe, hogy ezáltal is saját érdekeiket minél nagyobb erővel tudják a vállalattal szemben érvényesíteni. Tolnai József párttitkár pár szóval buzdította a munkásságot az összetartásra, a szövetségbe való tömörülésre, felszólította őket, hogy felelőtlen izgatóknak ne üljenek fel, nehogy ennek következtében ismét a közelmúlt szomorú sztrájkja következzék be. — Ha a munkásság a jövőben kellő öntudattal és összetartással fog érdekei előmozdítása céljából együttműködni, több eredményt érhet el, mint a széttagoltságával és széthúzásával. Felszólalt még Pernecker István kerületi titkár, aki a munkásságot ugyancsak összetartásra és a szövetségbe való tömörülésre hívta fel. 1 Az éhségsztrájkot kiábrándulás, letörtség, majd tudatos szembenállás és erősödő vezetőségellenes kritika követte. Ezt r.öveiíe 1938-ban az, hogy a pártvezetőség sztrájkellenes állásfoglalásai napvilágra kerültek. Feltételezhető, hogy a bányaigazgatőság közreműködésével váltak ismertté Tolnai bizalmas levelei, amelyben először elhatárolta magát a sztrájktól, majd elítélte azt. OL DGT BIG m. 158 cs. Mm. 1928—1938.