Válogatott dokumentumok a baranyai-pécsi munkásmozgalom történetéhez. III. 1929-1944 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1972)
DOKUMENTUMOK - II. A Baranya megyei és pécsi munkásmozgalom a II. világháborút megelőző években, 1934—1939
tésük, mint a munkásé és csak akkor ittak bort, amikor a bányász fizetett nekik. Beszédét szervezkedésre való újbóli felszólítással fejezte be. Azután Szakasits Árpád beszélt. Beszédében azt hangoztatta, hogy a szervezetlen munkás még sohasem érte el célját, mert egyedül hiába kér valamint azt senki sem veszi figyelembe. Minden munkásnak a szoc. dem. szakszervezetben a helye, hol ahhoz értők és a munkás sorsát szívükön viselők intézik ügyeiket. Súlyosan elítélte Stubna vasasi felügyelő eljárását, hogy a szervezett munkásokat elbocsájtja. Szervezkedni, szervezkedni hangoztatta többször. Majd pedig két meg nem nevezett Belgiumba kivándorolt bányamunkás levelét olvasta fel, melyben azok azzal dicsekednek, hogy műszakonként 11—12 pengőt keresnek. Gyalázatos dolognak tartja a D. G. T. eljárását és szerinte emiatt a külföldi vállalat miatt jó magyar munkásnak kellett száműzötteknek, hazátlanoknak lenni. Utolsónak Heim József mecsekszabolcsi szakszervezeti elnök olvasta fel a bányamunkásság biztosítása és nyugbérének rendezéséről szóló rendeletet. Pernecker — állítólag — az idő előrehaladott voltára való tekintettel nem szólalt fel. 3 A gyűlés rendzavarás nélkül 17 h 15'-kor véget ért. A szónokok beszédeit egy pár közbeszólás zavarta meg, amelynek Bertrand sikkasztására vonatkoztak. A gyűlésen 200—220 ember vett részt. Ezek közül 70—80 nyugbéres bányász, 50—60 kíváncsiskodó szakszervezeten kívüli egyén többnyíre nem is(bányász) bányamunkás és a bányák kiküldöttjei mint egy 50 volt jelen. A GYŰLÉS nem váltott ki oly hangulatot, melyből arra lehetne következtetni, hogy a gyűlés következtében a szoc. dem. szakszervezet erősödne. Sztrájkhangulat a munkások közt egyáltalán nincs, a bányamunkások általában azt hangoztatják, hogy ha ezek a jelenlegi keresetek megmaradnak, akkor soha többé nem is lesz sztrájk/ 1 Megállapítás szerint valótlan az a beállítás is, hogy Vasason sok volna a büntetés. Január hónapban mindössze 5 munkást büntettek meg, de ezek maguk is beismerik, hogy a büntetést megérdemelték. Egyébként a büntetéseket nem Stubna felügyelő, hanem Mihalics üzemvezető mérnök szabja ki. A munkásság hangulata nyugodt és azok, akik nem lusták dolgozni, teljesen megelégedettek. Agyondolgoztatásról nincs szó sem, mert aki nem akar, nem köteles pótműszakon megjelenni, ha berendelték is. 5 Stubna főfelügyelő embertelenségét abban látja a párt vezetősége, hogy a szervezkedést nem tűri és a szervezkedőket könyörtelenül elbocsájtja. 1 ' 3 A bányaigazgatóság megfigyelőjének jelentéses e ponton ellent mond a rendőrségi jelentésnek. E szerint a gyűlésen felszólaló Pernecker István ismertette azokat az okokat, amelyek miatt az országos vezetőség Bertrand Antalt elmozdította állásából. Bertrand viszszaélést követett el, a szövetség pénztárából sikkasztott. 4 A jelentés e megállapítása nem felel meg a valóságnak. Február 23-án a vasasi és a pécsbányatelepi helyi csoport a levonások miatt, a komlói bányászok a műszakbérek felemeléséért indítottak mozgalmat. OL DGT BIG III. 158 cs. Mm. 1926—1938. 3 Stubna felügyelő n munkásnak mondott fel márciusban, mert .,izgatók és a pótműszakok elleni fő agitátorok, akik a pótmüszakot két alkalommal vállalták mmdöszsze . . ." OL DGT BIG III. 158. CS. Mm. 1926—1938. 6 1938. május 10-én készített jelentés szerint 132 bányászt bocsájtottak el. Uo.
