Válogatott dokumentumok a baranyai-pécsi munkásmozgalom történetéhez. III. 1929-1944 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1972)
DOKUMENTUMOK - II. A Baranya megyei és pécsi munkásmozgalom a II. világháborút megelőző években, 1934—1939
szervezett volt a munkásság és ma már leveleiket sem kapják meg 1 Komlón a bányaigazgató irodájába viszik a leveleket és ott kapják meg. Egyik kérte tőlem, hogy csak ajánlott levelet írjak neki, mert más leveleket felbontanak. Miért félnek tőlünk? Falun gyűlést tartani nem lehet. Tegnapelőtt a Népszavát elkobozták. Megmozdulni sem szabad. Házkutatások, különféle eljárások riasztják vissza az embereket. A szervezkedésnek megvan az eredménye. Pécsett 30%-kal nagyobbak a bérek a szervezett munkásoknál mint másutt. Miért jelentkeztek tavaly ezrek, hogy Belgiumba juthassanak? Ma egy négy-öt holdas gazda is proletár. Egy munkással beszéltem, aki nyolc hónapja nem dolgozik, 140 pengő kenyértartozása van. Tömegesen élnek a vidéken ilyenek, mert vidéken nincs ínség-munka. Ezek emlegetik a diktatúrát s a zsidóktól akarják elvenni a vagyont. Németországban még megvannak a gazdag zsidók, ezek a szegényeket hajtották el. Itt is jó lesz, ha így lesz? A szociálpolitikai törvények tunyává tették az embereket. Nálunk munkások a vezetők és eredményes munka folyik, míg a másik oldalon kinevezett urak a vezetők és csak frázisok vannak. A földalatti sztrájk idején Brógli ellenünk beszélt a parlamentben. 2 A mi képviselőink ott voltak a munkások közt, amikor baj volt. Ezért félnek tőlünk. A Népszava előfizetőit üldözik, a csendőrségre beidézik, eltanácsolják. A sajtó igen fontos nekünk. Tegnapelőtt 30 000 példányt koboztak el s ez nekünk 10 000 pengő kár. Az természetes, a bíróság dolga megállapítani, hogy történt-e visszaélés. A francia és angol munkabérek jók volnának s azok azt sajtójuknak köszönhetik, mely a szociáldemokrata elveket bátran hangoztatja. A rádióban nem beszélhetünk, sőt ellenünk beszélnek, mint a komlói bányáról szóló közvetítés során is. 3 Egész apparátusunkat működésbe kell hozni a titkos választói jog megvalósítása érdekében s ezért indítványozom, hogy járások szerint kerületi választmányokat állítsunk fel s a titkárság nyerjen megbízatást ezen választmányok összehívására. Herr József elnök Tolnai indítványát szavazásra teszi fel, s ezt egyhangúlag elfogadták. Pernecker, Somogy: A bányamunkásságot elnyomják, a főmérnök megtiltja az érintkezést a vezetőséggel. Még a szomszéd is el lesz bocsájtva. ha megtudják, hogy tudomással bír arról, hogy szomszédja a szociáldemokratákkal érintkezik. Heim József, Mecsekszabolcs : A községben eddig csak terheket viseltünk, de a hatalomban nem kaptunk részt. Ma már benn vagyunk a képviselőtestületben és több szociális probléma megoldását vívtuk ki. 4 1 Lásd erre vonatkozóan: OL DGT— BIG—HL—156. cs. 1920—1940. (Bocz János bányász panasza az igazgatósághoz, amelyben a szakszervezeti központtól segélyt kérő levelére érkezett választ három héttel később továbbították címére és ezért elesett a segélytől.) 2 Lásd erre vonatkozóan: A bányamunkás sorsa föld alatt és föld felett. Szociáldemokrata füzetek. 15. sz. Bp. 1937. (Brogli József felszólalása a 11—13. p.) 3 A rádióban elhangzott riport a munkE.körülményeket meghamisította. Lásd erre vonatkozóan: OL DGT— BIG— m. 156. cs. Mm. 1920.—1940. (Takács István bányász kijelentette, hogy a rádióban Komló bányáról elhangzottak nem felelnek meg a valóságnak. A munkabérek 20—25%-kal alacsonyabbak, mint ami a riportban elhangzott. Továbbá 50 munkást bocsájtottak el, holott a riporter kijelentette, hogy Komlóról 5 éve nem történt elbocsájtás.) 4 A bányászok 1935. augusztus 24-én kerültek a községi képviselőtestületbe. Erre vonatkozóan lásd: e kötet Hl. sz. dokumentumát.
