Válogatott dokumentumok a baranyai-pécsi munkásmozgalom történetéhez. III. 1929-1944 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1972)

DOKUMENTUMOK - I. A Baranya megyei és pécsi munkásmozgalom fejlődése az 1929—1933. évi gazdasági világválság idején

ezernyi apró és nagy ügye dől el a városházán, azt akarjuk, hogy ne rólunk és nélkülünk határozzanak. Törekvéseinket az uralmon lévő társadalmi osztályok ez ideig lekicsinyelték, vagy hatalmi eszközökkel igyekszenek elfojtani. Itt a tárgyaló asztalnál az előítéleteket akarjuk eloszlatni és megértetni úgy a lekicsinylés, mint az egyoldalú hatalmi elbírálás módszerének teljes céltalanságát. Űj, friss erőket képviselünk, melyeket értékesíteni kell a köz szolgálatában. Az alapgondolatok, amelyek minket az önkormányzati élethez vezetnek, és amelyeket a főváros és sok vidéki város és község életében már sikerrel alkalmaztunk is, olyanok, hogy a Tisztelt Közgyűlés egyetlen oldalán sem válthatunk ki ellentmondást. Elvégre; nem értenek-e egyet önök velünk, amikor azt akarjuk, hogy az ügyek ne rólunk, nélkülünk dőljenek el? Vajon lehet-e ellentmondás azzal a kívánságokkal szemben, hogy az önkormányzat erőforrásait gazdaságosan és igazságosan osszák meg a lakosság minden rétege javára? Nem lehet itt senki, aki ne kívánná, hogy az önkormányzat segítse elő a város és falu gazdasági életének körforgását, a város és falu javára egyaránt? Talán abban a kívánságban nem találkoznánk, hogy az önkormányzat terjesszen műveltséget, teremtsen egyéniséget, tisztességet, segítse talpra állani a beteget, a gyengét, az elhagyottat? Ámde magától értetődőnek kell tartaniok azt a hangsúlyozott kívánságunkat is, hogy a közigazgatási szervek ne ura és parancsolója, hanem a törvények pártatlan és megértő kiszolgálója legyen minden egyes polgárnak. A szociáldemokrata csoport, mint kisebbség, élni akar a bírálat és az: ellenőrzés jogával. Ezzel a szerepével azonban nem éri be. Eredményeket akar elérni az egész lakosság számára és javára, és minden ily irányú törekvést támogat. Községi programunk egyaránt szolgálja az ipar, a kereskedelem, a mezőgazdaság talpraállítását és a munkásosztály érdekeit. Legfőbb célkitűzéseink közé soroljuk a közegészségügy, a közművelődés, a közellátás, a szociális gondozás fejlesztését és a legnagyobb szeretettel támogatja a lakosság ily irányú igényeit. Küzdeni fogunk az igazságtalan adórendszer ellen, amely főképpen a szegény, nincstelen lakosságot sújtja a tehetősekkel szemben. Mindezek a célkitűzések végső eredményükben azt a gondolatot szolgálják, hogy városunkat segítsük a kultúra egy-egy helyi gócpontjává fejleszteni. A főváros a természetes erőforrása az egész ország számára az európai kultúrának, amely azonban a magyar nép érhálózatában csak a vidéki centrumok lüktető életén juthat el. Azt akarjuk, hogy ez a nép a városháza terméből így egy jobb jövendő felé irányíthassa sorsát és az egész ország boldogulását. Pécs Városi Tanács közgyűlési jkv. 1929. november 18.