Válogatott dokumentumok a baranyai-pécsi munkásmozgalom történetéhez. III. 1929-1944 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1972)

DOKUMENTUMOK - II. A Baranya megyei és pécsi munkásmozgalom a II. világháborút megelőző években, 1934—1939

A Pécsi Napló 1937. június 25-én: „Általános kőműves sztrájk Pécsett" című cikkében arról számolt be, hogy 24-én este a munkásság a sztrájk megindításáról hozott határozatot. Eszerint 400 munkás szüntette be a munkát. Június 25-én kelt rendőrségi jelentés szerint a sztrájk 25-én reggel indult meg. 360 kőműves, 390 férfi napszámos, 140 női napszámos, összesen 890 fő lépett sztrájkba. A sztrájkolok 70%-a szervezett szociáldemokrata, 30%-a keresztényszocialista volt. A jelentés utalt arra, hogy a budapesti építőipari sztrájk hatással volt, de a központi vezetőség nem volt kapcsolatban a pécsi sztrájkolókkal. A MÉMOSZ helyi csoportja irányította a sztrájkot. Lásd erre vonatkozóan még: PI Arch. BM. VII. res. 1937—7—1417. A Pécsi Napló június 26-án: „Kilencszáz építőmunkás sztrájkol" című cikkében az ipartestület építőipari szakosztálya, a vállalkozók és a munkások között folyó tárgyalás eredménytelenségéről, sztrájk további eseményeiről számolt be. Július 1-én „A pécsi építőmunkások sztrájkja változatlanul tart" című cikkében Tolnai József nyilatkozatát közölte a sztrájkkal kapcsolatban. A párttitkár áttekintette az egész mozgalom folyamatát. Nyilatkozata szerint 1937. januárjában indult a bérmozgalom, amelynek célja a legkisebb építőipari munkabérek megállapítása volt. Bérmegállapító bizottságot a vállalkozók 4 hónapon át szabotálták. Április 26-án a pécsi párttitkárság és a helyi csoport vezetősége együtt sürgették a bizottság összehívását. Ennek elutasítása után a munkások sztrájkba léptek. A sztrájk befejezéséről a Pécsi Napló június 9-én számolt be. Eszerint Baranya, Somogy, Tolna megyékben. Kaposvár, Szekszárd, Mohács városokban az eddigieknél magasabb összegű minimális béreket állapítottak meg. A sztrájk június 8-án eredménnyel véget ért. Az Építőmunkás 1937. július—augusztusi számában „Pécsi szaktársaink hősies sztrájkja" c. cikkében számolt be a mozgalomról. A cikk adatai ellentmondanak a június 28-án kelt rendőrkapitányi jelentésnek, amely szerint a mozgalom nem kapcsolódott az országos építőipari munkásmozgalomhoz. A cikkből látható, hogy a pécsi csoport a legszorosabban együttműködött a MÉMOSZ országos vezetőivel. A sztrájkot követő tárgyalásokon, de ezt megelőzően a sztrájk követelésének kidolgozásában Szakasits Árpád személyesen vett részt. Uo. 145. 1937. szeptember 8 A rendőrkapitány jelentése a vidéki főkapitányhoz a pécsi szociáldemokrata szakszervezeti bizottság vezetőségének bel- és külpolitikai kérdéseket tárgyaló üléséről Tisztelettel jelentem, hogy a pécsi szoc.-dem. Szakszervezeti Bizottság 1937. évi szeptember hó 2-án 19.30 órai kezdettel a Munkásotthonban elnöki és ügyvezetői együttes értekezletet tartott. Az értekezleten a szakszervezetek vezetői jelentek meg. Tolnai József a pécsi pártszervezet titkára előterjesztette titkári jelentését, amelynek során megállapította, hogy a megélhetési index újra emelkedett és ez indokolttá teszi, hogy az egyes szakcsoportok revízió alá vegyék a jelenlegi munkabéreket. Panaszolta, hogy a Sophiana gépgyár és vasöntöde vezetősége elhatározta, hogy az alkalmazott munkásait fokozatosan kicseréli, mert azok a portárstól kezdve az utolsó napszámosig mindannyian megbízhatatlan szervezett munkások. Tolnai kilátásba helyezte,