Válogatott dokumentumok a baranyai-pécsi munkásmozgalom történetéhez. III. 1929-1944 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1972)

DOKUMENTUMOK - II. A Baranya megyei és pécsi munkásmozgalom a II. világháborút megelőző években, 1934—1939

munkások, még pedig az újabb konspirációs szabály szerint más-más ifjúmunkás címére küldött levélben, nehogy a hatóság a levelezést figyelés alá vehesse. Az ifjúmunkások vezetője az a Kristóf József nevű vasmunkás, aki a Sophianna gépgyár és vasöntöde szélsőséges felfogású munkásainak az élén áll.

1 A szeminárium egyik előadója Pinterics Kálmán kommunista gyanús napszámos, aki a Haraszti-féle kommunista szervezkedés résztvevőivel annak idején összeköttetést tartott fenn és a bvxhvádi eljárás alól csak a kellő bizonyítékok hiánya miatt tudott kibújni.

2 A szeminárium tananyag beosztása és módszertani kivitele céljából a pártszervezet egy Köhler nevű ifjúmunkást küldött egyhónapos tanfolyamra Budapestre. Köhler személyadatainak a megállapítása és megfigyelése folyamatban van. Mindezek a jelenségek arra mutatnak, hogy a szoc. dem. párt erős ütemben balfelé tájékozódik. A pártba szervezett munkásság az utóbbi negyedévben több szakmában béremelést ért el. A dr. Deutsch Zsigmond-féle téglagyár, valamint a Sopianna gépgyár és vasöntöde munkásainak bérét bérharc nélkül átlag 10—16%-kal felemelték. A cipészipari munkások f. évi augusztus hó 25től szeptember hó 7-ig sztrájkoltak. A sztrájk eredménye képpen az elsőosztályú cipészmunkások 17%~os, a másodosztályúak 40%-os, a raktárra dolgozók 36%-os, a vásárra dolgozók 50%-os, a hetibérért dolgozók 30%-os béremelést értek el. Az építőmunkások vezetőségének egy része a kommunista gyanús Szegedi József pécsújhegyi lakos kezdeményezésére szintén sztrájkba akart lépni, a többség azonban leszavazta. A pécsi készruha kereskedők (konfekciósok) számára dolgozó 60 kisüzemű szabóiparos f. évi augusztus hó 21-től szeptember hó 3-ig szintén sztrájkol.'

5 A bérharc eredménye képpen átlag 20%-os béremelést értek el. A jelentett bérharcok hátterében ugyan központi irányítást, avagy felforgató irányzatú politikai hátteret nem fedeztünk fel, mégis nyilvánvalóan, hogy ezek a nem ritkán túlzott és folyamatos követelések arra a túltengő önbizalomra vezethetők vissza, amellyel a francia és spanyol események töltik el az eddig szerény igényű munkásainkat. A bányamunkások közt ezidőszerint viszonylag nyugalom van. Megállapításom szerint ez a nyugalom f. évi október hó közepéig tart, amikor is a DGT. az évenként szokásos őszi segélyt, amely a szeptember havi illetmények 20%-át teszik ki, kiosztja. A f. évi december hó 18-án kiosztásra kerülő téli segély kiutalását a bányászok már nem várják meg, hanem régi követeléseik hangoztatásával f. évi október hó közepe táján éhségsztrájkot kezdenek. A sztrájk a központi fekrésű Mecsekszabolcsból indul ki és onnan terjed tovább. A sztrájk előkészítését Hesz Márton Mecsekszabolcsi György telep 298. sz. a. lakó bányász szervezi. Hesz baráti viszonyban van Palotás Imrével, a Kommunisták Magyarországi Pártjának egyik vezéralakjával, aki egyébként kommunista író is. Palotást a 1 Kristóf József tevékenységére vonatkozóan lásd még e kötet 108. sz. dokumentumát. 2 Pinterics Kálmán tevékenységére vonatkozóan lásd: dr. Boros István és társai ügyében indított per iratait. Bm. PA. gyűjtemény. 74. öe. a Erre vonatkozóan részletes beszámolót közöl a pécsi napló, 1935 augusztus 23-i száma: „A pécsi konfekciós szabók sztrájkja" c. cikkben.