Válogatott dokumentumok a baranyai-pécsi munkásmozgalom történetéhez. III. 1929-1944 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1972)

DOKUMENTUMOK - I. A Baranya megyei és pécsi munkásmozgalom fejlődése az 1929—1933. évi gazdasági világválság idején

misták között létrehozott sejtekkel. E szervezkedés szálai Haraszti István kezébe futottak össze. Az illegális sejtekre épült mozgalom támaszkodott továbbá a szakszervezetben dolgozó baloldali munkásokra, elsősorban bányászokra is. A KMP szervezkedése négy vonalon fejlődött: 1. A bányamunkások között önálló sejteket alakítottak Baranya és Tolna megyei telepeken, amelyek között érintkezési vonal is létrejött, és akcióik összehangolódtak. 2. Az ifjúmunkásság között folyó szervezés több sejtet hozott létre, és a KIMSZ céljaiért mozgósított. 3. A földmunkásság és a falusi kisparasztság között ugyancsak sejtek épültek ki. 4. Pécsett az egyetemisták között va­lamint pedagógusok és különböző értelmiségi foglalkozásúak között több sejtet szerveztek. A szétágazó szervezkedést 1931—1932-ben a Szervezd Bizottság irányította. 1932-ben illegális kerületi pártbizott­ságot hoztak létre, amelynek irányításával az egész Mecsek vidéken fellendült a KMP tevékenysége. A KMP jelentős agitációs és felvilágosító munkát végzett. Területün­kön marxista és leninista műveket terjesztett, a forradalmi elmélet szer­vezett propagandáját hozta létre. A Mecsek illegális találkozóhelyein rend­szeres szemináriumokon, előadásokon a marxizmus—leninizmus elméleté­vel ismerkedtek a baranyai és pécsi munkások, értelmiségiek. Ugyanitt a magyarországi helyzetet is elemezték. Az elméleti képzés anyagául az Üj Március, a Társadalmi Szemle, az Űj Harcos, Marx, Engels, Lenin mű­veinek nyomtatott és kézzel másolt példányai szolgáltak. A szervezkedésbe beépült rendőrségi ügynökök minden mozzanatról tájékoztatták a hatóságokat. Sőt, hogy a baloldal lebukását szélesítsék, maguk kezdeményeztek újabb szervezetek kiépítését. A lebukás után na­gyon nehéz helyzetbe került a Baranya megyei baloldali mozgalom. Bör­tönbüntetések letöltése után nagyon sokan elmenekültek a városból és többen külföldre emigráltak. Mások hátat fordítottak a mozgalomnak. A kommunista sejtek további működése azonban nem bénult meg telje­sen. A büntetést letöltő kommunisták egy része a szociáldemokrata szak­szervezetekben tevékenykedett tovább. A bányavidéken sem sikerült szét­zúzni a kommunista mozgalmat. Az elkövetkező évek legnagyobb bányász­megmozdulásaiban a vezető szerepet a kommunisták játszották. A városi szociáldemokrata pártszervezetben és szakszervezetben ugyancsak tovább tevékenykedtek és az ellenzéket képviselték.

Next

/
Oldalképek
Tartalom