Válogatott dokumentumok a baranyai-pécsi munkásmozgalom történetéhez. III. 1929-1944 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1972)

DOKUMENTUMOK - II. A Baranya megyei és pécsi munkásmozgalom a II. világháborút megelőző években, 1934—1939

(Tisztázat.) Bm. L. főisp. biz. ir. 83/1934, A jelentésre a főispán értesítette a pécsi járási főszolgabírót, hogy az un. szalántai választókerület községeiben a megfigyelést fokozni kell, mert a kerületi ülésen résztvevők hangulatából ítélve a ,,. .. szocialista szervezkedés erősödni fog..." Elrendelte továbbá, hogy január 31-ig a járás területén működő szociáldemokrata szervezetek teljes névsorát jelentse. Uo. Többszöri sürgetés után Szivér István főszolgabíró március 23-án tette meg jelentését hangoztatva, hogy a kerületi gyűlésen résztvett küldöttek valamennyien valamilyen szervezetnek (párt vagy szakszervezeti helyi csoportnak) a vezetői voltak. A mellékelt névsor összehasonlításából tudjuk, hogy a szociáldemokrata párt és szakszervezeti vezetők ugyanazok, mint akik 1932. ill. 1933-ban vezették a mozgalmat. Erre vonatkozóan lásd a kötet 34. sz. dokumentumában közzétett névsort. 78. 1934. március 3 A MÉMOSZ pécsi helyi csoport vezetőségének beadványa a polgármesterhez az építőipari munkaalkalmak ügyében, a munkanélküliség megszüntetéséért A pécsi építőipari munkások az alábbi tiszteletteljes kéréssel fordulnak Méltóságodhoz: Az építőipari munkások a legkétségbeejtőbb viszonyok közt élnek már évek óta. Normális gazdasági viszonyok mellett is csak a nyári hónapokban találtak elhelyezést és a 7—8 hónapi keresetből voltak kénytelenek a család egész évi szükségletét kielégíteni. Az utóbbi években pedig az építőmunkásságnak csak egy kisebb része van abban a szerencsés helyzetben, hogy néhány hónapot dolgozhat, míg a nagy része közülük — az építőipar szünetelése következtében — tétlenségre van kárhoztatva. A szakmán kívüli elhelyezkedés lehetősége is •— éppen az építőipar meddősége miatt — kilátástalan. Elsőrendű szakmunkások és velük együtt családok mennek így tönkre. Koldusokká válnak, vagy elzüllenek csak azért, mert önhibájukon kívül keresőképtelenek lettek. A köz és magán építkezés megindulására — amely foglalkozáshoz juttatna bennünket — semmi remény nincs. Ezért tisztelettel az alábbi köz és magán munkák megindítására hívjuk föl Méltóságod figyelmét, ami némi keresethez juttatná városunk iparát, így elsősorban az építőmunkásokat. 1. A magán és középületek kötelező renoválása és ezeknek megfelelő adókedvezmény biztosítása. 2. Nyilvános illemhelyek megépítése. 3. Vásárcsarnok építése. 4. Korszerű iskolaépületek, továbbá Gyárváros és Szigeti külváros részein óvodák építése. 5. A mecseki tüdőszanatórium fölépítése. 6. A régóta tervezett munkáslakások megépítése. 7. A külvárosi házaknak a csatornahálózatba való bekapcsolása. Ezen munkálatokra hoszszú lejáratú kölcsön folyósítása. 8. A villamos vasút Gyárváros, Rácváros és a Köztemetőig való kiépítése. 9. A sétatéri támfalak megépítése.