Válogatott dokumentumok a baranyai-pécsi munkásmozgalom történetéhez. III. 1929-1944 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1972)

DOKUMENTUMOK - I. A Baranya megyei és pécsi munkásmozgalom fejlődése az 1929—1933. évi gazdasági világválság idején

1. Milyen ellátást kapjanak az ínségesek? Ezen kérdésnél figyelembe veendő, hogy többféle segélyezésre, illetőleg támogatásra rászorult pécsi lakos van. És pedig fizikai munkás, szellemi munkás vagy elaggott, rokkant munkás között kell különbséget tenni. Természetesen a segélyezés formája is ezek szerint kell, hogy változzon. Az egészséges és munkabíró szellemi és fizikai munkások részére természetbeni ellátásra határozott ellenzői vagyunk. E tekintetben az a kialakult véleményünk, hogy a végzett munkáért mindenki kapja meg annak készpénzbeli ellenértékét, olyan összegben, amely a család létminimumát biztosítja. Az elaggott, rokkant és beteg munkások részére olyan természetbeni és pénzbeni ellátmányt kérünk, amely részükre a megélhetést és a lakbérfizetési kötelezettség teljesítését lehetővé teszi. A munkaképes fizikai és szellemi munkások állandó foglalkoztatására olyan munkaidő megállapítását javasoljuk, amely minél több munkanélküli alkalmaztatását biztosítja. A természetbeni ellátást azért helytelenítjük, mert ezáltal a munkásnak csak egyoldalú szükséglete nyer kielégítést, míg a pénzbeli juttatás lehetővé teszi azt, hogy akkor és olyan szükségletét fedezze, amelyre éppen szüksége van. 2. Milyen munkákat lehetne folytatni? Miután a város területének nagyrésze (Különösen a perifériák) teljesen elhanyagolt állapotban van, sem csatornázás, sem közvilágítás, sem közlekedési utak nincsenek kielégítő állapotban, azért elsősorban ezeknek a hiányoknak sürgős pótlása szükséges. A város nagy területén összesen 3 illemhely van, javasoljuk, hogy a főbb útvonalakon megfelelő számú illemhelyeket építsenek. Egészséges munkáslakások építése lehetővé tenné a mostani minden kritikán aluli lakásviszonyoknak, a város egyes részein való megszüntetését. Az idegenforgalom emelése szempontjából elengedhetetlenül szükséges modern, minden higiéniával ellátott nagy befogadó képességű szálloda felépítése. Miután köztudomású, hogy az elemi és középiskolák túlzsúfoltak, fontosnak tartjuk megfelelő számú modern iskolaépületek emelését. Közélelmezés szempontjából megfelelő és a város fejlődését szemelőtt tartó vásárcsarnok megépítése elengedhetetlen. Az összes városi épületek olyan állapotban vannak, hogy azok tatarozása elodázhatatlan. Köztereknek padokkal való ellátása az asztalos iparosokat juttatná munkához. Régi óhajtás teljesülne a villamos vasutak Gyárvárosig, Rácvárosig és a Köztemetőig való kiépítésével. Fontosnak tartjuk gyermek játszóterek építését. Kívánatos lenne olcsó higiénikus ,,Népgőzfürdő" létesítése. A város közönsége terjesszen sürgős feliratot a kormányhoz, hogy a törvényben elhatározott •biztosított mecseki szanatórium felépítését rendelje el. 3. Hol lehetne sok munkást elhelyezni? Erre a kérdésre az előző pontokban már válaszoltunk. Természetes a fenti tiszteletteljes javaslatunk alapján határozottan ragaszkodunk a pécsi munkásság és polgárság azon jogos kívánságához, hogy Pécs város területén elvégzendő minden munkánál csakis Pécsett lakó munkások nyerjenek elhelyezést. Mindennemű, .szükségmunka elvégzésénél kívánjuk, hogy az az elv érvényesüljön, hogy