Válogatott dokumentumok a baranyai-pécsi munkásmozgalom történetéhez. III. 1929-1944 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1972)

DOKUMENTUMOK - I. A Baranya megyei és pécsi munkásmozgalom fejlődése az 1929—1933. évi gazdasági világválság idején

hogy a kommunista szervezkedés terén szintén fejtsenek ki aktív munkát. Megmagyarázta nekik, hogy miképp kell a kommunista pártba egyenként, sejtrendszer szerint beszervezni, s hogy egy sejtbe csak 3—5 tagot szervezzenek be, s ha már 5-nél több tagot is gyűjtöttek, azokat más sejtbe kell beosztani. Ezután még Bózsa Istvánt szervezte be a kommunista pártba (aki időközben meghalt), aki viszont Tóth János II. r. terhelttel hozta össze, s azután Taksonyi József Tóth Józsefet is beszervezte, mire ő Taksonyi István V. rendű terhelt Tóth János II. rendű terheltnek utasításokat adott a sejtszervezkedésre nézve és Tóthnak, valamint Csordás Mihály XXI. rendű terheltnek adott kb. 100 drb. kétféle kommunista röpiratot elszórásra, amelynek tartalmát ismerte (de címűket már nem tudja), s Csordás Mihály és Tóth József terheltek el is szórták a röpiratokat, s ezért Tóthnak 20 P vörös segélyt adott. Vasas községben 1932. év őszén Horváth Matievics József III. r. terhelttől több Társadalmi Szemlét és ,,Mi a fasizmus", ,,Mi a bedó" és ,,Kizártak a pártból" valamint „Mit írt a Népszava" című,

10 szerinte illegális nyomtatványokat kapott elárusításra és azokat el is adta, s a további szervezkedésben, gyűléseken stb. szintén résztvett mindezekkel, tehát az állam és társadalom törvényes rendjének erőszakos felforgatására és megsemmisítésére irányuló mozgalmat kezdeményezett és vezetett. Ügyszintén Taksonyi István V. rendű terhelt 1928. év őszén beszervezett Till József VII. r. terhelt a kommunista pártba — a fenti célból 1930. év nyarán a kommunista pártba Taksonyi József — bátyját és részben Kristofik András VI. r. terheltet és Ruppert János VIII. r. terhelttől kb. 6 ízben kapott kommunista irányú könyveket átadta, továbbá ugyancsak Till József VII. r. terhelttől kapott kommunista röpiratokat kb. 30 drb-ot („Munkások, Szegényparasztok. Elvtársak" címen) a Bányatelepen szétszórt és Taksonyi József IV. r. terheltnek is adott belőle. A röpirat tartalma a következő: ..Munkások. Szegényparasztok, Elvtársak: Űj politikai gyilkosságra készül a magyar burzsuázia. Nem állanak meg Sallai és Fürst vérpadra hurcolásánál. Most Karikás Frigyes elvtárssal

11 akarnak végezni. Hamis vádat kovácsoltak Karikás ellen a tiszolci plébános I. Tanácsköztársaságbeli kivégzésével kapcsolatban. Aláírását egyes polgári írásszakértők szerint is meghamisították. Karikás Frigyes, a volt Ganz gyári vasmunkás, teljes erejével és minden gondolatával a munkásosztály felszabadításáért harcolt. Azért akarják elpusztítani, mert szabadság és kenyér helyett továbbra is bilincset és éhhalált akarnak a dolgozóknak juttatni, mentsétek meg Karikást. Ahol megfordultok üzemekben, falvakban, munkanélküli gyülekezőhelyeken, tilta10 Mi a fasizmus? Haraszti Sándor: Budapest 1931. Társadalmi Szemle, 16- p. — Mi a bedó? (Salamon Imre): Budapest 1932. Neufeld Nyomda, 16. p. — Kizártak a pártból: Madzsar József, Budapest. 1932. Társadalmi Szemle Kiadóhivatala, 15. p. — Mi történt a Népszavában? Madzsar József: Budapest, 1932. Pannónia Nyomda, 7. p. különnyomat a Társadalmi Szemléből. 11 1932-ben a KMP Központi Bizottságának tagja. 1932. július 13-án letartóztatták. 1919ben vitt szerepe miatt vád-jt emeltek ellene. Valóban írásszakértők állapították meg, hogy az 1919-es ítéleten szereplő Karikás aláírást hamisították. A nemzetközi tiltakozás Karikás Frigyes életét ekkor magmentette. Kiszabadulása után a Szovjetunióba emigrált. 1938-ban letartóztatták. A személyi kultusz áldozata ,lett.