A népi demokrácia kezdeti időszakának dokumentumai Baranyában - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1971)

BEVEZETÉS

éves, és a nőket 18—50 éves korig. Korhatár nélkül igénybevehetők voltak a volksbundisták, a nyilasok és a magyar állampolgárságú volt SS katonák. A köz­munka először ingyenes volt, majd több helyen fizettek érte. Siklóson például bevezették a kötelező közmunkaváltság fizetését és a közmunka költségét ebből fedezték. Az újjáépítési közmunka kötelezettség országos rendszere pedig az 1945. február 27-én kelt 4000/1945. M. E. számú rendelettel nyert megoldást. E rendelet szerint újjáépítési közmunkán kizárólag romeltakarítási, helyre­állítási, újjáépítési vagy egyéb közérdekű munkálatokban testi, vagy szellemi erővel kifejtett munkát kell érteni. A közmunka kötelezettség havi 4 munkanap­ra terjedt. A közmunka természetbeni lerovását készpénzzel (közmunkaváltság) meg lehetett váltani. A közmunkaváltság alapja a tiszta jövedelem volt. A köz­munkaváltságból befolyó összegeket újjáépítési célokra fordították. A helyreállításhoz a munkaerőn kívül építőanyagra is szükség volt. Nagy volt az ablakkár, amelyhez ablaküveget kellett biztosítani. Az alispán már de­cemberben felmérette az ablaküveg készleteket, s megállapította, hogy az igen szűkös. 91 A harcok elmúltával a lakosság hozzáfogott megrongált lakóházainak kijavításához. Mohácson már január elején több kérelem érkezett a polgármes­terhez építőanyag kiutalása iránt. A polgármester az építőanyagokat a helyi kész­letekből kiutalta. Voltak akik segélyként kérték az építőanyagot, de a helyi Nem­zeti Bizottság az ilyen kérelmeket a város nehéz anyagi helyzetére hivatkozva el­utasította. 92 A Dráva menti harcok során megrongálódott épületek helyreállításához szükséges nagymennyiségű építőanyag biztosítása szinte megoldhatatlan feladat elé állította a közigazgatási szerveket. Az újjáépítésre irányuló erőfeszítések 1945 áprilisában indultak meg és évekig tartottak. A siklósi járás főszolgabírája április 24-én felkérte járása jegyzőit, hogy a járásban mutatkozó nagyszámú épületanyagszükséglet biztosítása céljából azon­nal helyezzék üzembe a járás területén lévő téglagyárakat, téglavetőket, vályog­vető telepeket, mészégetőket és cementáru üzemeket. A járás területén az épület­anyagokat zárolta, s utasította a jegyzőket, hogy a készletekről készítsenek ki­mutatást, s azt hozzá terjesszék fel. A készletek számbavételekor kitűnt, hogy a beremendi cementgyárnak nagyobb mennyiségű égetett mész- és cementkész­lete van, s erről a főszolgabíró valamennyi jegyzőt értesítette. 93 Drávacsehi köz­ségben és Kémes vasútállomáson tárolt 210 009 db téglának Dráva menti közsé­gek lakosai részére való biztosítása érdekében a főszolgabíró a főispán támoga­tását kérte. A főispán a Dráva menti községek részére igénybe vette a volksbun­dista portákon található építési anyagokat. Az újjáépítési miniszter felhatalmaz­ta a főispánt, hogy a Dráva menti községek helyreállításához szükséges építő­anyag biztosítása céljából a megye és Pécs város területén tárolt építőanyagokat is igénybevehesse. Közben folyt a károsultak megsegítésére megindult gyűjtés. Sok ágynemű, ruhanemű gyűlt össze. A lakosság ruházatának pótlása érdekében a siklósi járás főszolgabírája lefoglalta a drávaszabolcsi kendergyárban megmaradt készlete­ket. Elrendelte, hogy a kender egy részét a járás feldolgozó iparosai kapják, má­sik részét pedig az arra rászoruló ruhahiányban szenvedő lakosság. Felhívta a jegyzőket, hogy a lehetőséghez képest létesítsenek a jegyzőségek területén egy­egy háziipari központot, ahova a rendelkezésre álló szövőszékeket, és fonalkiké­91 B. m. alisp. ált. 1944—22 043. 92 Mohács v. polgm. 1945—293. 93 Kovácshidai körjző. 1945—658.

Next

/
Oldalképek
Tartalom