A népi demokrácia kezdeti időszakának dokumentumai Baranyában - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1971)

BEVEZETÉS

vezi és általában a közegészségügyi igazgatás terén a népjóléti miniszternek tanácsadó szerve az Országos Közegészségügyi Tanács. Sorra megjelentek az orvosi rendelés megkezdésérői tájékoztató hirdetmények; a siklósi főszolgabíró pl. már január első napjaiban utasította a jegyzőket, hogy minden községben közhírré kell tenni az orvosi rendelés megkezdését. A tüdőbetegek gyógyítását a siklósi gondozóban, a fogászati betegek gyógykezelését pedig az egészségházban végezték. A Svéd Vöröskereszt Kórház működésének megkezdéséről jan. 16-án tett jelentést Pécs város lisztifőorvosa a főispánhoz. Sorra érkeznek be 1945 januárjában a járási és körjegyzőségi jelentések az alispánhoz az egészségügyi személyi ellátottságról és tárgyi adatairól. Mivel sok községben hiányzott az orvos, (elmenekült, vagy katonai szolgálatot teljesített) és védőnők és községi bábák közül is többen elhagyták helyüket, számos körjegyzőségben az egészségügyi ellátás teljes átszervezése vált szükségessé. Az egészségügyi intézmények és Pécs város vezetői igyekeztek úrrá lenni a nehézségeken. A város tisztifőorvosa a főispánhoz intézett előterjesztésében a járványos betegségek elleni védőoltóanyag termeléséhez szükséges pénzösszeg kiutalására kér intézkedést. Az iratokból megtudjuk, hogy 1945. jan. 9-én 5000 pengőt utaltak ki a vármegyei alapból az Erzsébet Tudományegyetem Közegészségtani Intézete részére a járványos betegségek elleni védőoltóanyag előállítási költségeire. A költségek másik felét a városi pénztárból fedezték. Az intézet tanára az Összeg gyors kiutalását kérte, hogy a typhus vaccina termelését minél előbb megkezdhessék. Az ország nyugati részén még harcok dúltak, amikor 1945. febr. 27-én megjelent a Magyar Népjóléti Minisztérium 40.656/945. sz. rendelete a közegészségügy előmozdítását célzó intézkedésekről. A járványok elkerülése érdekében a meleg idő beállta előtt gondoskodni kellett a temetőn kívül felületesen elhantolt polgári és katonai holttestek exhumálásáról és temetőben való elföldeléséről. A fertőző betegségek terjedésének megakadályozása feltétlenül szükségessé tette a köztisztaság, az élelmiszer előállításával és árusításával foglalkozó üzemek, üzletek, piacok legszigorúbb ellenőrzését. A Dráva menti községek lakossága a márciusi harcok befejeztével csak a szükséges egészségügyi intézkedések végrehajtása után költözhetett vissza eredeti lakhelyére. Mohács város polgármestere a hullákkal erősen fertőzött Duna vizének ivásra való felhasználását megtiltotta. Felkérte a mohácsi rendőrkapitányságot, hogy a Dunán lévő rendőrőrszemeket utasítsa annak megakadályozására, hogy a lakosság ivási célra a vizet hordhassa, csupán hordókban szállítva mosásra engedélyezi a vízhordást. 1945. márc. 28-án a főispáni rendelet utasítja a járási főszolgabírókat, és községi jegyzőket, hogy üdülőbetegek, fertőző betegek elhelyezése és gondozása céljából vegyék számba működési területükön a megfelelő, de elhagyott kastélyokat, üdülőket, egyesületi helyiségeket. Intézkedés történik állandó jellegű szanatórium létesítésére alkalmas épületek felkutatására. A háború következtében lényegesen romlott Baranya megye szociális ellátottsága is. A Közjóléti Szövetkezet működése is akadozott. A nép- és családvédelmi alap pénzkészlete teljes összegében, a Közjóiéti Szövetkezet pénzkészlete pedig legnagyobb részben a postatakarékpénztárban volt elhelyezve és így annak felhasználására februárban még lehetőség nem volt. További akadályt jelentett,