A népi demokrácia kezdeti időszakának dokumentumai Baranyában - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1971)

BEVEZETÉS

A személy- és tehergépkocsik nagy részét a magyar és német hadsereg részére behívóval igénybe vették. A visszavonulás során a megmaradt gépjárműveket is elvitték. Megyénkben, sőt az egész országban úgyszólván csak az üzemképtelen gépjárművek maradtak meg. A közlekedés másik fontos útját, a vasutat még nagyobb károk érték. A visz­szavonuló német és magyar hadsereg a mozdonyokat és vasúti kocsikat igénybe vette, a hátrahagyottakat pedig megrongálta. A vasúti hidakat és műszaki beren­dezéseket felrobbantották. Ennek ellenére a Magyar Államvasutak pécsi üzlet­vezetősége a felszabadulás után azonnal folytatta a munkáját. Már 1944. december 28-án jelentik a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszternek, hogy mindössze 1127 vasúti kocsi áll rendelkezésre. Ebből 55 személyszállításra alkalmas. Az üz­letvezetőség a mozdonyokról is kimutatást terjeszt fel és jelenti, hogy több moz­donyt a német katonák felrobbantottak. (21. sz. dok.) A német katonai egységek a pécsi üzletvezetőség területén több mint 70 fon­tos vasúti hidat, s több fontos vasúti kereszteződést felrobbantottak. A vasutasok hősies erőfeszítéssel fogtak neki a károk helyreállításához. Már 1944. december 19-én megindult a Pélmonostor—Pécs—Űj dombóvár—Kaposvár, Pécs—Báta­szék, Bátaszék—Üjdombóvár, és Bátaszék—Szekszárd között a személyforgalom. A helyreállított vasútvonalak megrongálásának megakadályozására a szovjet ka­tonai parancsnokságok elrendelték a vasútvonalak őrzését. A vasutasok fel voltak mentve a közmunka alól, de családtagjaikat igénybe vették. így amikor 24, sokszor 36 órás szolgálat után kimerülten hazamentek, ott­hon nem várta őket fűtött szoba, meleg étel, sőt a házkörüli munkát is maguknak kellett elvégezni. Ezért a pécsi üzletvezetőség felkérte Baranya, Somogy és Tol­na megyék alispánjait, hogy a vasutas dolgozók családtagjait a közmunka alól mentesítsék. Február hónapban megindult a német hadsereg légi tevékenysége a vasút­vonalak ellen. Vadászgépek közlekedő vonatszerelvények ellen intéztek támadást, pályaudvarokat bombáztak. Súlyos károkat okozott a pécsi, a bátaszéki. a dombó­vári állomások bombázása. Több-kevesebb kárt okozva, a légitámadások még március hónapban is folytak. Március hónapban a katonai szállítások miatt a polgári személy- és teherfor­galmat beszüntették. így bevétel hiányában még a dolgozók bérét sem tudták ki­fizetni. Ezért az üzletvezetőség, de az állomások is kölcsönöket vettek fel. így pél­dául a pécsi Postaigazgatóságtól 3 045 000, a kaposvári Zsidó Tanácstól 2 000 000, a bajai orosz parancsnokságtól 844 500, a különböző hatóságoktól, üzemektől ki­sebb összegeket, összesen több mint 6 000 000 pengőt. sr> A megrongált pályán a személyforgalmat a rendelkezésre álló kocsiparkkal nem lehetett lebonyolítani, ezért a kereskedelem és közlekedésügyi miniszter az április 29-én kiadott 4467/1945. II./fő. i. számú rendeletével a vasúti utazást kor­látozta. Elrendelte, hogy vasúton utazni csak a rendőrkapitány vagy a községi elöljáróság által kiállított utazási igazolvánnyal lehet. Erőfeszítéseket tettek a kocsipark növelésére is. A Magyar Államvasutak Igazgatósága felhívására a pécsi üzletvezetőség utasította a fűtőház főnökségeket, hogy a körzetükben található használaton kívüli vasúti kocsikat kutassák fel. A kisebb sérülést szenvedett kocsikat javítsák ki, a súlyosabban megrongált kocsi­kat pedig vontassák be a javítóműhelybe. A kutatás eredményes volt. Sok kocsit találtak, amelyek jórészét javítással üzemképessé lehetett tenni.. Május 23-án 85 MÁV Üve. 1945—2079 (1406).

Next

/
Oldalképek
Tartalom