A népi demokrácia kezdeti időszakának dokumentumai Baranyában - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1971)
BEVEZETÉS
A hiányzó mennyiséget az uradalmak raktárkészletéből igényelhetik a gazdák. A gazdasági felügyelőség a szükséges gabonavetőmag pótlására a fagyasztási eljárással előkészített mag elvetését'javasolta. (20. és 65. sz. dok.) Baranya megyében a siklósi járás Dráva menti községeihez tartozó mezőgazdasági ingatlanok megművelése jelentette a legsúlyosabb gondot. (193. sz. dok.) A mezőgazdasági munka későn indulhatott meg, a feladatok összetorlódtak, szántás, vetés, gyomirtás. Sok helyen újravetéssel próbálkoztak, mert a száraz időjárás miatt nem tudott kikelni a mag. Nagy gondot jelentett az elhagyott uradalmi földek megművelése. Az elhagyott tanyai és uradalmi birtokok vezetésére e bizottságok gondnokokat rendeltek ki, akik vezették a gazdaság ügyeit és minden ténykedésükért felelősséggel tartoztak. (149. sz. dok.) Az uradalmak és gazdaságok gondnokai, kezelői és felügyelőségei a termelési bizottságokhoz fordultak segítségért a termelés megindításához. Számos dokumentum számol be az uradalmi ingatlanok megművelésére kirendelt kézi és fogatos munkaerő biztosításáról. 5 ' 1 A mezőgazdasági munkálatokhoz nélkülözhetetlen igaerő biztosítására számos intézkedést hoznak: az alispán rendelete értelmében, szükség esetén a tehenek jármozását is meg kell követelni a gazdáktól. (45. sz. dok.) Alispáni rendelet szabályozza a gazdátlanul hátramaradt, vagy befogott lovak elosztását. A hadműveleti események következtében kallódó lovakat azoknak kellett juttatni, akik korábban is tartottak lovakat és gazdaságuk megműveléséhez erre most is szükségük volt. (29. sz. dok.) A termelés érdekében szigorúan fel kellett lépni a haszonlesés ellen: a járási szolgabírák rendeletére az idegen kézben levő állatokat vissza kellett adni a jogos tulajdonosoknak. (103. sz. dok.) A nemzeti bizottságok szigorúan fellépnek a lovakkal való feketézők ellen. Felkutatják a használaton kívüli és eldugott szekereket, kocsikat, lószerszámokat. A takarmányszéna-hiánnyal küzdő állattartó gazdák szükségletét a felesleggel rendelkező gazdák készletéből elégítették ki, illetve maximális áron bocsátották rendelkezésükre A földművelésügyi miniszter a 20.201/1945. sz. rendelete a takarmányvetőmagvak biztosítása érdekében felhívta a termelőket arra, hogy a lucerna, lóhere, bíborhere, fehérhere, tavaszi- és szöszösbükköny, valamint baltacím vetésterületek túlnyomó részén a folyó esztendőben magnyerés történjék. Az 1944. év végén bekövetkezett háborús eseményekkel kapcsolatosan az állategészségügy terén előállott helyzetről részletes és pontos adatszolgáltatásra volt szükség. Az állategészség terén foganatosítandó intézkedésekről és a haszonállatok összeírásáról jan. 3-án megjelent a 30.026/1945. F. M. sz. körrendelet. Ennek értelmében állapították meg, hogy az állategészségügy szakszerű ellátására szükséges állatorvosok milyen számban állanak rendelkezésre. A ragadós állatbetegségekről havonta kétszer jelentést kellett küldeni a földművelésügyi miniszterhez és óvóintézkedéseket tenni. A fenti rendelet utasítására összeírták a haszonállatokat fajuk, nemük és koruk, valamint azok felhasználhatósága szerint. 55 Gondoskodás történt a tógazdaságok 1945. évi ivadékhal tenyésztésének biztosításáról is. (1945. ápr. 3-án kelt 2.000/1945. F. M. sz. rendelet.) Az ország rendkívül nagy mértékben lecsökkent halállományának megmentése érdekében a földművelésügyi miniszter elrendelte, hogy minden tógazdaság tulajdonosa, bér54 B. m. alisp. ált. 1945—1284. Hegyháti j. fszb. 1945—420. Szentlőrinci j. fszb. 1945—687. 55 Beremendi körjző. 1945—243.
