A népi demokrácia kezdeti időszakának dokumentumai Baranyában - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1971)
BEVEZETÉS
kosság közellátására dolgozhatott, ezáltal az egész megye bőrellátása javult. Ugyanúgy hozzájárultak a lakosság bőrellátásához a pécsi bőrgyárak is/ 1 ' 1 A mohácsi selyemgyár üzemelése pedig segítette a lakosság ruhaellátását az egész megyében. Még inkább hozzájárult Mohács város lakossága ellátásához akkor, amikor a mohácsi polgármesternek sikerült a gyár termeivényeinek egy részét visszatartani és Mohács város lakossága ellátására biztosítani azáltal, hogy ehhez kötötte a cserééi elmiszerek szállítási engedélyének a kiadását. 45 A mezőgazdasági foglalkozású lakosság mezőgazdasági gépipari cikkekkel kapcsolatos szükségletét úgy igyekeztek megállapítani, hogy összeírták az igényeket, s utána a parasztság gépipari cikkekkel való ellátására megtették a szükséges intézkedéseket. Közellátási probléma volt a lakosság szappanszükségletének biztosítása. Ezt Mohácson az egyes családok között propagált házi szappanfőzéssel akarták elősegíteni. A szappanfőzéshez szükséges lúgkövet hatósági úton akarták beszerezni és a lakosság között kiosztani. A mohácsi polgármester ezt csereélelmiszerekért tudta a fővárosból beszerezni. 46 Még fokozottabb gondot jelentett a bányavidékek, bányamunkások szappanellátása. Ezt a járásokon belül a lakosság közötti szappan igénybevételi eljárással biztosították, pótolták a hiányt mindaddig, amíg a teljes igényt ki nem lehetett elégíteni hatósági közellátási úton. (123. sz. dok.) A közellátási szervek működése kiterjedt a lakosság téli tüzelővel való ellátására is. A tüzelővel való ellátás főként azért volt sürgető, mert a megye felszabadítása ősz végére történt meg és közeledett a tél. A téli tüzelővel való ellátás tekintetében is a legnagyobb megoldandó kérdés a városi lakosság, az ipari munkásság és bányászság tüzelőellátása volt. A pécsi bányák üzemeltek, a lakosság szénellátása a megyében biztosítva volt. Sokkal nehezebb kérdés volt a tűzifaellátás, mert a szervezett fakitermelés szünetelt. A tűzifakitermelési munkát azért nem tudták az erdészeti szervek elkezdeni, mert nem kaptak fakitermelő munkásokat. A pécsváradi közalapítványi erdőhivatal a járási főszolgabíróhoz fordult munkások kirendeléséért. Azt kérte, hogy a főszolgabíró kényszerítse fakitermelésre a községek lakosait. A pécsváradi erdőhivatal munkabér gyanánt a kitermelt fa egyheted részét fizette természetben a fakitermelő munkásoknak. 47 Pécs város közellátási hivatalának ugyancsak nagymennyiségű tűzifára volt szüksége a lakosság ellátásához és a pécsi erdőhivatal is fakitermelő munkásokat kért a polgármestertől. Pécsett erre a célra politikai internáltakat vettek igénybe és bocsátottak megállapított bérfizetés mellett az erdőhivatal rendelkezésére. Amikor a tűzifa kitermelése megtörtént, ennek beszállítása okozott nehézséget, mert az erdőhivatalok nem rendelkeztek szállítóeszközökkel. A fogathiányt csak növelte, hogy a szovjet katonaság a hadsereg részére történő szállításokhoz is természetszerűleg helyi fogatokat vett igénybe. A mecsekszabolcsi körjegyző azt javasolta a pécsi főszolgabírónak, hogy kutattassa fel a különböző községekben levő gazdátlan lovakat, kocsikat és ezeket rendelje ki a közellátási célra kitermelt tűzifának az erdőből való beszállítására. A megye és Pécs város lakossága élelmezésén kívül a főváros vezetőségének kérelmére és a kormány felhívására Baranya is belekapcsolódott Budapest élei44 Uo. 1945—2396. 45 Uo. 1945—241. 46 Uo. 1945—1404. 47 Pécsváradi j. fszb. 1945—222.
