A népi demokrácia kezdeti időszakának dokumentumai Baranyában - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1971)

BEVEZETÉS

mentesítették a közmunka alól. A közellátási bűncselekmények elkövetőire meg­torló intézkedéseket tettek. A megyéből a közszükségleti cikkek kiáramlását úgy akarták megakadá­lyozni, hogy a közellátási kormánybiztos megtiltotta a termények, élelmiszerek és állatok kivitelét. Később a kivitelt szállítási engedélyhez kötötték, mégpedig olyan módon, hogy a vármegye területére szállítási engedélyt a községi jegyzők adtak ki, a megye területéről való kiszállításra pedig a közellátási kormánybiz­tos. Az élelmiszerkészletek számbavétele adatszolgáltatások, összeírások, kimuta­tások bekérése útján történt. A kimutatásokban a németek VISSZci vonulása óta közfogyasztásra levágott állatokat külön is fel kellett tüntetni. Közélelrnezés céljából ugyanis számbavet­ték a kiürítés idején visszamaradt vágóállatokat is, mivel a csoportosan elhajtott szarvasmarhák és sertések közül a lesántult és elszéledt állatok a közbeeső köz­ségekben lemaradtak. Ezeket vagy a gazdák befogták, vagy a húsiparosok közfo­gyasztásra levágták. 39 Az alispán több felhívást adott ki a megye területéről kiürítéssel kapcso­latban elhajtott vágóállatok számbavételéről. Ezekről kimondták, hogy az Állat­forgalmi Központ tulajdonát képezik és a gazdáknak a birtokukban levő ilyen állatokat át kellett adni az Állatforgalmi Központnak. Nagy hiánycikk volt a só és a cukor a felszabadulást követő kezdeti idősza­kokban. A cukorhiány annyira fokozódott, hogy végül már a gyógyszertárak és kórházak minimális cukorszükségletét sem lehetett az összeírt és kimutatásba foglalt cukormennyiségből kielégíteni. Nem maradt más hátra, minthogy az al­ispán elrendelte az esetleg elrejtett cukorkészletek felkutatását a kereskedések­ben és magánháztartásokban. Ugyanígy felkutatták a magánháztartások szük­ségletét meghaladó sókészleteket is. Az árukészletek felkutatása után azokat zár alá vették. Az elhagyott gazdaságok terményeit is a köz javára, a közellátás cél­jaira igyekeztek megmenteni, felhasználni.'' 0 Az elhagyott uradalmak terménykészleteiből jelentős mennyiséget a szovjet katonai parancsnokság is zárolt a felszabadító szovjet hadsereg ellátására, de a felszabadító harcok alatt és az egész ország felszabadítása után is a zárolt készle­tekből annyit mindig felszabadított, amennyi a volt uradalmi cselédek ellátására, konvenciójára szükséges volt. Volt rá eset, hogy közellátási célból ruházati és lábbeli-készletét is zárolt a hatóság. Minden előzetes és közbeeső közellátási intézkedés végeredményben a lakos­ság ellátását, elsősorban élelmiszerellátását kívánta szolgálni. Ebből a célból tör­tént a malmok őrlésének, vámkeresete felhasználásának ellenőrzése is. Az ará­nyos élelmiszerellátás céljából ügyeltek arra, nehogy egyes személyek kétszeres lisztellátásban részesüljenek. Akinek kenyérgabona fejadagja volt, részére őrlési engedélyt adtak ki. (232. sz. dok.) Az eredeti baranyai lakosságon kívül ellátásban kellett részesíteni az ide irányított bombakárosult, a kiürített területekről érkezett és a Jugoszláviából menekült családokat is/' 1 Az élelmiszer biztosításának fontosságára utal, hogy az orosz katonai pa­rancsnokság külön is megtiltotta a megyéből olyan élelmiszerek kivitelét, ame­:)!) Hegyháti j. fszb. 1945—21. 40 Pécsi j. fszb. 1945—533. u Alisp. 1945—503.

Next

/
Oldalképek
Tartalom