A népi demokrácia kezdeti időszakának dokumentumai Baranyában - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1971)

BEVEZETÉS

veres őrsök, s a járásokig bezárólag, illetve a vármegyei rendőrség vezetésével megbízott Székessy István személyéig az organizáció kiépült. Bizonyos problémák Mohács esetében jelentkeztek. Mohácson ugyanis helyén maradt a volt városi rendőrség egyik vezető tisztviselője, s decemberben — nyilván éppen a bekövetkezett dezorganizációt látva, — a maga hatáskörébe vonta a mohácsi járási csendőrőrsparancsnokságot, illetve az ott megmaradt embereket. Amikor a vármegyei rendőrség felállítására sor került, némi vitát váltott ki annak eldöntése, hogy ezek felett a volt csendőrök felett ki rendelkezzék. Pécsett a közbiztonsági szervek felállítása ugyancsak sürgős feladat volt a felszabadulást követőleg. Már a németek kivonulása idején, november utolsó napjaiban anarchisztikus jelenségek mutatkoztak a városokban, (üzletek fosztogatása stb.) s a bűncselekmények elkövetőit felbátorította az a tudat, hogy rendőrség nem volt a városban. A pécsi kapitányság egész tiszti állományából csak két személy nem menekült el. Ezek közül az egyik súlyos betegen feküdt. A Pécsi Nemzeti Bizottságra hárult itt is az a feladat, hogy a város új közbiztonsági szervezetét megteremtse. Ez még decemberben megtörtént. Az első írott forrás, amely a Pécsi Rendőrkapitányságról tudósít, január 5-én kelt. Ebben a Pécsi Nemzeti Bizottság értesíti a főispánt, hogy a pécsi rendőrkapitányság élére Minker Ádámot helyezte ideiglenes megbízással. (A Nemzeti Bizottság tk. már jan. 2-i ülésén határozatot hozott a pécsi rendőrkapitányság vezetőinek személyére, s a megbízást azonban jan. 5-én visszavonta és újabb határozatot hozott.

33 A vármegyei rendőrség munkakörébe is tartoztak politikai feladatok. A rendkívüli állapotok között, különösen míg a front közel volt, szükség volt az idegenek fokozottabb ellenőrzésére. A menekülteknek jelentkezni kellett a körjegyzőségen, és ha bejelentés nélkül hagyták el kijelölt lakóhelyüket, körözés indult meg ellenük. A politikai feladatok közé tartozott az internálótáborok felállítása is. Sok dolgot adott a rendőrségnek az elszaporodott lopási esetek kinyomozása. A polgári karhatalom ezekkel is nehezen küzdött meg. A február végén megalakult vármegyei rendőrség eredményesen folytatta az effajta esetek kinyomozását. Különösen gyakori volt, hogy a kóborló és befogott jószágok (lovak, marhák) eltulajdonítását kellett felderíteniük és az állatot visszajuttatniuk jogos tulajdonosának. Az elhagyatottabb erdőkben, faluszéleken rablások, sőt gyilkosságok is előfordultak. A vármegyei rendőrség fontos munkát végzett, s nem kis mértékben hozzájárult a közállapotok normalizálásához. A rendőrség feladatai között gazdasági jellegűek is voltak. Tavasszal szükségessé vált a karhatalom igénybevétele a mezőgazdasági szabotázsok megakadályozására, annak ellenőrzésére, hogy mindenki eleget tesz-e vetési kötelezettségének. A rendőrség ilyen esetekben a népi szervekkel karöltve járt el. A vármegyei rendőrségi szervezet Baranyában az Ideiglenes Nemzeti Kormány májusi rendelete megjelenéséig volt érvényben. A csendőrség feloszlatásáról és az államrendőrség megszervezéséről szóló 1960/1945. M. K. sz., valamint az ugyanakkor kiadott, a Magyar Államrendőrségről intézkedő rendelet (1 700/1945. M. E. sz.) azután országosan szabályozta a népi demokratikus államhatalom közbiztonsági szervezetét. Kimondta, hogy a magyar állam egész területén a belügyminiszter legfelsőbb felügyelete és ellenőrzése alatt a magyar államrendőrség gyakorolja az összes rendőri jogokat és látja el közegei útján a rendőri szolgálatot. Ezzel megszűnt az ideiglenességnek az az állapota, amelyben országszerte, így Baranyában is a közbiztonsági szervek saját belső erőforrásaikra támaszkodva tevékenykedtek a háború utáni hónapokban. 33 B. m. főisp. ált. 1945—3.