A népi demokrácia kezdeti időszakának dokumentumai Baranyában - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1971)
DOKUMENTUMOK (1—270.)
Siklós, 1945. március 23. A siklósi községi főjegyző felterjesztést tesz a főszolgabíróhoz arra vonatkozóan, hogy köteles-e végrehajtani a helyi Nemzeti Bizottságnak a drágasági pótlék kifizetésére vonatkozó határozatát Főszolgabíró Űr! Siklós Baranya vármegye alispánja 514/alisp.—1945. szám alatt elrendelte a községi képviselőtestületek újjáalakítását a Nemzeti Kormány 14/1945. M. E. sz. rendelete alapján. A községi képviselőtestületet a rendelet értelmében a Nemzeti Bizottság útján kell újjáalakítani, hogy az újonnan megalakult ideiglenes képviselőtestületben az egyes pártok arányos képviseletet nyerjenek. Miután az egyes pártok megegyezésre jutni nem tudnak, Siklós nagyközség képviselőtestülete még mindig nem alakulhatott meg, s így a siklósi Nemzeti Bizottság gyakorolja a képviselőtestület jogkörét. A Siklósi Nemzeti Bizottság elnökét felkértem, hogy a bizottsági ülésre mindenkor hívják meg a járás főszolgabíráját, a község főjegyzőjét és a község bíráját azért, hogy szakszerű kérdésekben a bizottság munkáját támogassuk, s ne adódjon elő az a helyzet, hogy a meghozott határozatokat nem lehet végrehajtani. Ezen kérésemet a Nemzeti Bizottság elnöke elutasította azzal, mindaddig, míg az igazolási eljárás lefolytatva nincsen, a bizottság ülésein nem vehetünk részt, az igazoló eljárás után pedig készségesen tesznek a kérésnek eleget. Miután a bizottságban közigazgatási szakember nincsen, közigazgatási ügyekben hozott határozataikat szinte lehetetlen végrehajtani. Baranya vármegye alispánja 1033/alisp.—1945. és 1713/alisp.—1945. sz. rendeletei intézkednek a közalkalmazottak február és március havi drágasági pótlékának kifizetéséről. A vonatkozó rendeletekben megállapítást nyer, hogy a drágasági pótlék, illetve a Nemzeti Bizottság határozata nem vonatkozik a községi szegődményesekre, ezek tehát drágasági pótlékban nem részesíthetők, mert az ő fizetésüket a község képviselőtestülete állapítja meg. Tekintettel arra, hogy a községi szegődményesek fizetése a legkisebb, tehát méltányos őket is drágasági pótlékban részesíteni, mert megélhetésük veszélyeztetve van, s ha nem kapnak nagyobb fizetést, szolgálatukat elhagyják, átiratot intéztem a nemzeti bizottsághoz, hogy méltányosságból a községi szegődményesek részére is állapítson meg valami drágasági pótlékot február és március hónapokra. Az átirathoz egy számszerű kimutatást csatoltam tájékoztatás végett abból a célból, hogy megállapítható legyen, mily mérvben kaptak azok a közalkalmazottak drágasági pótlékot, kik illetményeiket a központi illetményhivatal útján kapják. A nemzeti bizottság március 22-én tartott ülésében foglalkozott a kérdéssel, s ahelyett, hogy megállapította volna a szegődményesek részére a drágasági pótlék összegét, egyszerűen a kimutatásban feltüntetett összegek kifizetését rendelte el. A Nemzeti Bizottság határozata szószerint a következő: ,,A község elüljáróságától érkezett községi szegődményesek drágasági pótlékára vonatkozólag a bizottság tudomásul veszi a kimutatás összegszerűségét és utasítja a község elüljáróságát, hogy eme összegeket haladéktalanul fizesse ki a nevezetteknek, s egyben fizesse ki a nevezetteknek az elmaradt ruházatban járó illetményeket is. Itt felemlíti a bizottság és hangsúlyozottan kiemeli azt a szomorú tényt, hogy a község bírájának a tiszteletdíja semmi esetre sem kielégítő akkor,
