A népi demokrácia kezdeti időszakának dokumentumai Baranyában - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1971)

DOKUMENTUMOK (1—270.)

minél többet tehessen a város és megye érdekében. Jellemezte harmadszor a törvénnyel szoros kapcsolatban lévő jogokhoz való ragaszkodás is. Mélyen tisztelt közgyűlés ! Hölgyeim és Uraim ! Politikai erő a tradíciókhoz való ragaszkodás. Láthatjuk a magyar nemzet­nél, hogy nekünk szinte ebben van erejűnk. Láthatjuk más nemzeteknél, ahol ép­pen ez okozta az elszakadást és később anélkül, hogy megakadályozták volna az előhaladást a múltban keresték a tradíciókkal való összeköttetést. Megkövetés ez, és a salangokhoz való ragaszkodás. Főispán Űr! Űgy segítse a jó Isten, amint azt mi, megjelent bizottsági tagok igaz szívből kívánjuk Méltóságodnak. Tudjuk azt, hogy főispán úr nagy célokat tűzött ki maga elé, tudjuk azt, hogy főispán úr a magyar népet és hazát kívánja megmenteni. Reméljük, sőt biztosak vagyunk abban, hogy munkája nagyságát történelem lapjai meg fogják örökíteni. Dr. Boros István főispán: Szólni kíván Rajkovits Ede elvtárs, törvényhatósági bizottsági tag úr. Megadom a szót. Rajkovits Ede: Tekintetes Törvényhatósági bizottság! Főispán Elvtárs! Meg­hatódottan mondtam ki ezt a szót, itt ebben a teremben, ebből az alkalomból, hogy azt mondhatom! Főispán elvtárs! Biztos záloga ez annak, hogy az ideiglenes nem­zeti kormány tényleg a nép akaratából áll helyén, mert olyan főispánt nevezett ki városunk élére, akiben a nép, a város közönsége, saját politikai felfogásának megfelelő embert lát. Meggyőződésem az, hogy Főispán elvtársam annak ellenére, hogy pártunk tagja, még sem lesz párt-főispán, hanem a város minden polgárá­nak főispánja lesz, de elsősorban a dolgozóké. Életének eddigi szakaszában mindenkor azon a politikai felfogáson volt, hogy Magyarország a dolgozóké, mert ők képviselik az országnak túlnyomó többségét és ezért a politikai hitvallásért mindenkor kiállt és vállalta annak konzekvenciá­it. Amikor pártom nevében üdvözlöm a főispánt és kérem — bár meggyőződé­sem, hogy erre kérni nem is kell —, hogy legyen mindenkor a dolgozók szószóló­ja a felettes hatóságoknál, az ideiglenes nemzeti kormánynál és saját intézkedé­sénél is mindig ezt tartsa szem előtt. Ebből az alkalomból méltóztassék megen­gedni, hogy pártom politikai állásfoglalását ismertessem a pillanatnyi helyzet­ben, úgy országos politikai, mint várospolitikai szempontból. A Magyar Kommu­nista Párt jelenlegi célkitűzése: a demokratikus Magyarország felépítése. De­mokrata Magyarországot akarunk ! Olyan Magyarországot, amelynek minden fó­rumán a nép akarata dönt. Végre egyszer már a nép kezébe kell letenni sorsának intézését. Immár egy negyedszázadon belül kétszer döntötték a magyar népet véres ka­tasztrófába és pusztulásba németbérenc, feudálkapitalista kizsákmányolói. Az 1914-es világháborúba az 1867-es paktum döntötte Magyarországot. Az új még, még borzalmasabb nép- és országpusztulás hazánkra az 1919-es Horthy és la­bancai által életre nyomorított szegedi gondolat jegyében történt. Ezek a jó urak minden gondolkodás nélkül dobták az országot és a magyar népet a nácik oldalán egy olyan háborúba, mellyel az egész kultúremberiség jo­gos megvetését érdemeltük ki. Ezekért a bűnökért minden rendű és rangú bűnösök felelősséggel tartoznak. A felelősségrevonásuk nemcsak a demokratikus Magyarország felépítése és bel­politikája szempontjából fontos, hanem igen fontos külpolitikai okokból is. An­nál is inkább, mert a magyar nép, a magyar dolgozók sohasem értettek egyet a Horthy-regiemmel és nácibérenc labancaival. Óvakodnunk kell attól, hogy egyesek a múlt időkben viselt köpenyegüket le-

Next

/
Oldalképek
Tartalom