A népi demokrácia kezdeti időszakának dokumentumai Baranyában - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1971)

BEVEZETÉS

A felszabadulással kibontakozó népi demokratikus forradalom Baranyában is kitermelte azokat a társadalmi erőket, amelyek az új politikai viszonyok között az élet megindításának nagy munkáját vállalták. A harci események lezajlása után rendkívüli intézkedésekre, öntevékenységre és kezdeményező erőre volt szükség. Ebben a nehéz helyzetben a kezdeményezők, az előrelendítő társadalmi tényezők a Magyar Függetlenségi Front pártjai (közülük is elsősorban a Magyar Kommunista Párt) és a forradalmi népi szervek voltak. A koalíciós pártok megalakulására, szervezeti kiépülésére vonatkozó forrásanyag a közigazgatási és szakigazgatási szervek iratanyagában természetesen sokkal szegényesebb, mint az, amely a közigazgatás sokoldalú tevékenységére vonatkozóan található a különböző rendelkezések, határozatok, beadványok tömegében. A közigazgatáson kívül eső politikai pártok és népi szervek bemutatását mégis szükségesnek tartjuk, a dokumentumgyűjteményben a közigazgatással való kapcsolatban, ahogyan ez a közigazgatási iratanyagban tükröződik. Az első és legszükségesebb ilyen találkozási pont a Nemzeti Bizottságok működésénél jelentkezett. A Nemzeti Bizottságok voltak a felszabadulás után kibontakozó demokratikus népmozgalom első és politikailag legjelentősebb szervezetei. Az adott körülményektől függően kisebb-nagyobb mértékben, az egész országban betöltötték a helyi hatalom funkcióját és egyben mint hatóságok is működtek Baranyában 1944. decemberében. Csak két Nemzeti Bizottság alakult: Pécsett és Mohácson. A megyeszékhelyen már december első napjaiban létrejött az élet megindítását, az első intézkedéseket megtevő ideiglenes intéző bizottság. (Nevét később „Pécsi és Baranyai Nemzeti Bizottság*'-ra változtatta.) Működésére vonatkozóan iratanyag csak a későbbi időkből maradt fenn; az első hetek, hónapok munkáját kötetünkben dr. Boros István visszaemlékezése idézi fel. A vidéki Nemzeti Bizottságok megalakulása később, január végén, február elején indult meg, mégpedig érdekes módon. Minthogy a 14/1945. M. B. sz. rendelet a képviselőtestületek újjáalakítását a helyi Nemzeti Bizottságok feladatává tette, a nemzeti bizotságok létrejötte közigazgatási kérdéssé vált, s a főszolgabírók a községi jegyzők útján szorgalmazták megalakulását. A közölt dokumentumok bemutatják a baranyai Nemzeti Bizottságok létrejöttének körülményeit. Itt különösen figyelemre méltó az a fáziseltolódás, amelyet a délnyugati megyerész mutat a demokratikus átalakulás tekintetében: a kiürített drávamenti községekben megbénult az élet. A harkányi körjegyző még júniusban is azt jelentette a főszolgabírónak, hogy már a régi elöljáróság otthon levő és életben maradt tagjai működnek ... A pártok alakulása folyamatban van, azonban a Nemzeti Bizottság még megalakítva s a község képviselőtestülete még újjászervezve nem lett."

4 A Nemzeti Bizottságoknak, mint a kibontakozó demokratikus népmozgalom szerveinek megalakulása és tevékenysége az adott terület általános politikai képét is tükrözte. Ez a baranyai Nemzeti Bizottságokra vonatkozó forrásanyagból is világosan kiderül. Ugyanez vonatkozik a koalíciós pártok tevékenységére is. A kötetben közzétett néhány dokumentum is mutatja, hogy az új politikai élet kibontakozására vonatkozóan a közigazgatási iratanyagban is lehet adatokat találni, bár e vonatkozásában a kutatónak erősebben kell támaszkodnia a helyi sajtó közleményeire, mint egyéb témák esetében, és természetesen több — nem közigaz4 Siklósi j. fszb. 1945—411.