A népi demokrácia kezdeti időszakának dokumentumai Baranyában - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1971)

DOKUMENTUMOK (1—270.)

veskedjék, hogy a MÁV, illetve a Kokszmű részére eszközölt szénszállításaink ellenértékét folyamatosan megkaphassuk. A magunk részéről természetesen minden igyekezetünket kölcsön felvételével — amennyiben lehetséges — fedezhessük. Kiváló tisztelettel: Olvashatatlan aláírás Tisztázat. — Főisp. ált. 1945—65. A főispán részéről további intézkedés nem történt. 65 Siklós, 1945. január 19. A siklósi járás főszolgabírájának utasítása a községi jegyzőkhöz : az őszi gabona vetésterületének növelésére a vetőmag fagyasztást eljárását javasolják Valamennyi Jegyző Ürnak! A rendkívüli őszi esőzések, a hadiesemények, továbbá nagy ember- és fogathiány miatt a gazdák a szokásos őszi búza vetésterületnek kb. csak 33—40%-át tudták elvetni. Minthogy a rendelkezésre álló tavaszi búza és tavaszi rozs vetőmag mennyisége ugyancsak kevés, foglalkozni kell azzal a kérdéssel, hogy a vetőmaghiány, mely még az őszről ered, miképpen pótolható. Felhívom Jegyző Urat, hogy a vármegyei gazdasági felügyelőségtől az Űj Dunántúl napilap útján adott következő igen fontos ezirányú szakszerű tájékoztatást a gazdaközönséggel minél szélesebb körben a legsürgősebben közölje, illetve tegye közhirré. Az őszi búza tavaszi vetése nagyon kockázatos és eredményre csak nagy ritkán vezet, mert ha a vetőmag a talajjal együtt meg nem fagy, az magot nem hoz, annak ellenére sem, hogy a tavasz folyamán a szára és a levelei is jól kifejlődnek. Ha az időjárás ezt megengedi, éppen ezért még január folyamán feltétlenül vessünk őszi búzát, mert időjárási viszonyaink mellett számítani lehet még ilyenkor arra, hogy az így elvetett őszi búza februárban még kellő fagyot kap és így rendes termést is hoz. Ha azonban a vetést január hónapban és február elején már nem lehet foganatosítani, akkor a vármegyei gazdasági felügyelőség említett szakvéleménye szerint — a Légány Ödön-féle magfagyasztási eljárást kell alkalmazni az őszi búzánál, hogy az termést hozzon. Légány azt ajánlja, hogy csak jó erőben és jó kultúrállapotban levő talajba vessünk koránérő búzafajtát, korán és sűrűn. Későnérő fajtát nem ajánlatos sovány talajú vagy csak tavasszal felszántott földbe vetni. Légány adatai alapján 1919-ben az idejében vetett őszi búza kat. holdankint 18,1 q mennyiségű 79,8 kg Hl. súlyú termést adott. A későn vetett, hó alatt kikelt búza 12,4 q — 77,8 kg Hl. súlyú termést adott. A fagyasztott eljárással vetett mag 8,5 q — 76 kg. Hl. súlyú termést adott, tehát a körülményekhez képest a fagyasztott búza alkalmazása eredménnyel járt az akkori háborús viszonyok között is. Kisebb hozamának csupán az volt az oka, hogy a későn érés miatt a mag megszorult. A fagyasztási eljárás menete a következő: az őszi búza vetőmagot fagyos időben szobahőmérséklet mellett 24 óráig vízben áztatjuk. Ekkor a mag duzzad és a csírázási folyamat megindul. A 24 óra elmúltával a beáztatott vetőmagot azon nedvesen a fagyra a szabadba kiteregetjük ponyvára és olyan vékony rétegben,