A népi demokrácia kezdeti időszakának dokumentumai Baranyában - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1971)
DOKUMENTUMOK (1—270.)
Sásd, 1945. jan 10. A hegyháti járás főszolgabírájá,nak rendelete a községi jegyzőkhöz : a gazdákat utasítani kell a szarvasmarhaállomány jármozására, a jegyzőktől jelentést kér a lóállományról, felesleg és szükséglet feltüntetésével Valamennyi Jegyző Úrnak! A felszabadító orosz hadsereg fogatszükségletének kielégítése után az a helyzet állott elő, hogy igen sok községben a mezőgazdasági műveléshez szükséges iga-erő nem áll rendelkezésre. A mezőgazdasági, termelésnek pedig mindenütt akadálytalanul kell folynia, felszántatlan és bevetetlen terület sehol nem ma-r radhat, a nemzet mai helyzetében ez a legelsőbbrendű közérdek. Minden eszközt meg kell tehát ragadni, amely alkalmas annak megvalósítására. Elsősorban fel kell hívni a gazdaközönség figyelmét arra, hogy a jelenhez hasonló végszükség esetén a szarvasmarha állomány is igába fogható, ha teljesítmény messze el is marad a lovakétól. Miután járásunk gazda-közönsége a szarvasmarhák ' igábafógásához nem Volt hozzászokva, már ' most" figyelmeztetni kell az érdekelteket, hogy a megfelelő segédeszközök (járom, stb.) előteremtéséről haladéktalanul gondoskodjanak. Tudomására kell hozni minden föld-tulajdonosnak, hogy mindazok, akik tavasszal földjeiket kellően meg nem művelik, a legsúlyosabb következményeknek néznek elébe, mert semmi körülmények között nem lesz igazolható a nemzet egyeteme ellen elkövetett ily esetleges mulasztás. Köztudomású továbbá, hogy a felszabadító hadsereg fogatszükségletét a fő útvonalakhoz közelebb eső községekből elégítette főként ki s így az a helyzet állott elő, hogy egyes községekből a lovakat úgyszólván kivétel nélkül elvitték, míg más községekben a lóállomány majdnem teljes egészében megmaradt. Miután a közérdek azt követeli, hogy minden községben lehetővé tétessék a földek maradéktalan megművelése, szükséges, hogy ezen szerencsésebb helyzetben levő községek a lóállományuktól teljesen megfosztott községeknek segítségére legyenek bizonyos igaerő ideiglenes átengedésével. Felhívom ezért, teljes tárgyilagossággal állapítsa meg és jelentse, hogy községei (községe) közül melyik az, amelyik lókölcsönzésre feltétlenül rászorul, éspedig hány pár lóra volna szüksége a fentiek (szarvasmarha fogatolás) figyelembevételével. Ugyancsak jelentse azt is, hogy községei (községe) a tavaszi mezőgazdasági műveléshez hány pár lovat tudnak ideiglenesen nélkülözni. Jelentésének megtételénél az a szempont vezérelje, szükséges, hogy a háborús megpróbáltatások és terhek a lakosság között egyenlő arányban megosztassanak, ezért mindazon községeknek, melyek szerencsésebb földrajzi fekvésük folytán a fogat beszolgáltatástól legalább részben mentesültek, segítséget kell nyújtaniok azon községeknek, melyek a mezőgazdasági műveléshez szükséges iga-erővel tényleg nem rendelkeznek. Jelentését 10 (tíz) nap alatt várom. Sásd, 1945. évi január hó 10-én. A kat. pars., rend. dr. Dömös Kálmán sk. szolgabíró Tisztázat, — Magyarhertelendi körjző. 1945—20. A főszolgabírói iratok közül hiányzik a fogalmazvány példány, így csak egyes jegyzőségek anyagából tudunk a rendelkezés kiadásáról. A magyarhertelendi körjegyző jelenti a főszolgabírónak, hogy a körjegyzőség területén a mezőgazdasági ingatlanok megmunkálását biztosítani tudják, de igafelesleg nincs.
