Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Kormányzattörténeti tanulmányok a XIX. sz.-i Baranyáról - NAGY IMRE GÁBOR: Mohács város közigazgatása az 1860-as évek első felében

sebb kezelése végett" fogadjanak fel mellé egy írástudó káplárt évi 100 forintos fizetéssel.

127 Ezután két káplárja lett Mohácsnak, egy pandúrkáplár, és egy rendőrkáplár, akit városi őrmesternek is neveztek. Lipokátics István pandúrkáplárt, Barbély albíró panaszára, „erélyesség hiánya és hanyagság miatt" 1863-ban nevezte ki a városi tanács Brand városkapitány mellé rendőrkáplárnak, Bubreg Ivó eddigi rendőrkáplárt mint haszonvehetetlent pedig közpandúrrá fokozta le. Az új pandúrkáplár Pávkovits Ivó lett.

128 Lipokátics pandúrkáplár rendőrkáplárrá való minősítésének indoka első látásra kicsit furcsának tűnik. Új állás létesítése is felvetődött a kapitányi hivatalban. Ezt elsősorban Witt Károly gyakornok szorgalmazta, aki 1863. január 23-tól dolgozott itt.

129 1864 elején kapitánysegédi állás létesítését kérte a tanácstól, rendszeres évi fizetéssel.

130 A képviselőtestület Pécs város rendőri hivatalának szabályzatát kérte meg tájékozódásul, s mivel ilyen nem volt, a pécsi alkapitány csak egy eljárási adatokkal ellátott összeállítást küldött.

131 A képviselőtestület azonban ezt sem használta fel. Witt Károly kapitányi gyakornoki tevékenységéről „kiérdemelt bizonyítványt" kapott ugyan a tanácstól és ez alapján kérte tiszteletbeli alkapitánnyá való kinevezését Szalay királyi biztostól.

132 Feltehetően a tanács ezt már nem támogatta, mert kinevezése nem valósult meg.

133 Ettől függetlenül végzett komoly rendészeti munkát is, például Koszits főszolgabíró 1864 őszén a szigeti marhavészbiztosi teendőkkel bízta meg.

134 Reményei meghiúsultával jegyzóségi díjnok lett, 1864. november l-jével.

135 Ám a kapitányi hivatali állás tervéről nem mondott le, a városi tanács azonban visszautasította a folyamodványát: „A szabadíték-levélben a városi tisztviselői kar száma megállapítva lévén a tanács nincs azon helyzetben azt kiterjeszteni."

136 Mivel 1864-ben az új állás létesítése nem sikerült, a városkapitány munkája sem lett kevesebb, más megoldást kellett találni. így az egyébként sem elegendő számú tanácsnokok segítettek be, akik ezáltal még leterheltebbé váltak. 1864 áprilisában rendelte el a városi tanács, hogy Pasich Mihály törvényszéki tanácsnok nyújtson segítséget a mezei rendőri bíráskodásban Brand városkapitánynak, „halmozott teendői miatt".

137 Witt Károly gyakornok távozta után a mezei rendőrségi ügyeket véglegesen másra bízta a tanács, és 1865. január 31-én Kovácsevits Ignác törvényszéki tanácsnokot mezei rendőrbíróvá nevezte ki, mert a városkapitány „a mezei rendőrségi ügyek elintézése körül nagy hátralékban vagyon".

138 1861-ben Kovácsevits Ignác volt a városkapitány, és 1864 nyarán is ó helyettesítette Brand városkapitányt, szabadsága idején.

139 Brand Jánossal, mint az egyik legjobban dolgozó tisztviselővel a képviselőtestület is meg volt elégedve: 127 BML Mohács város képv. jkv. 46/1862 (ápr. 23.) 128 BML Mohács város tan. jkv. 326/1863 (jún. 30.) 129 Uo. 34/1863 (jan. 23.) 130 BML Mohács város képv. jkv. 23/1864 (febr. 25.) «i BML Pécs város tan. ir. 2200/1864 132 BML Mohács város tan. jkv. 388/1864 (máj. 31.) 511 1864 (aug. 9.) 133 Uo. 527/1864 (aug. 12.) 134 Keleti marhavészjárvány albizottmány ülésjegyzőkönyve 57 1864 (okt. 25.) BML Bvm. első a lisp. ir. 6329/1865 135 BML Mohács város tan jkv. 645/1864 (okt. 11.) 136 Uo. 104/1865 (febr. 3.) 137 Uo. 296/1864 (ápr. 22.) 138 Uo. 98/1865 (jan. 31.) 139 Uo. 506/1864 (júl. 29.)