Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Kormányzattörténeti tanulmányok a XIX. sz.-i Baranyáról - NAGY IMRE GÁBOR: Mohács város közigazgatása az 1860-as évek első felében

például 1865-ben Witt Károly díjnok csak két forinttal kevesebb fizetést kopott mint a másodírnok, 60 krajcáros napidíjjal 11 hónap és 5 napra 198 forintot.

165 Nem volt pontosan meghatározva, hogy a jegyzői hivatalban ki milyen munkát köteles elvégezni. Az 1840. évi szabadalomlevél szerint a főjegyző vezette a tanácsülési, az aljegyző a képviselőtestületi jegyzőkönyveket és a városi levéltárat gondozta. A tanács 1866. január 1-jétől a tanácsülési jegyzőkönyvek vezetését is az aljegyzőre bízta, a főjegyző kérésére.

166 1862. december 1-jétól a városi főjegyző az egyik törvényszéki tanácsnok tisztét is ellátta, ez számára nem kevés plusz munkát jelentett. A jegyzőség többletmunkáját így főleg az aljegyző végezte. Náray aljegyző 1863 végétől volt téglaszámadási kezelő, Barbély albíró helyett. Az 1864. év végén megszüntetett kölkedi jegyzőség teendőit is ő látta el ideiglenesen.

167 Nem véletlen tehát, hogy 1867 elején Náray aljegyző így panaszkodott: „A közigazgatásnál szükségelt két tanácsnoki állás betöltetlen, és így azok teendői is rám haramiának."

168 Külön jegyzőségi pecsét készítését csak 1863-ban rendelte el a tanács, „Jegyzői hivatal Mohács" szöveggel, körpecsétként. Ezelőtt nyilván az 1848-as magyar nyelvű várospecsétet használták. Ugyancsak 1863-<ban készült el a hivatali munkához nélkülözhetetlen zárt irattári, levéltári szekrény.

169 A jegyzőségi írnokok, díjnokok alkalmazási ügye 1862 végével került át véglegesen Szalay királyi biztos jóváhagyásával a városi tanács hatáskörébe. Goócs József ügyvéd, képviselő javaslatára a képviselőtestület úgy döntött, hogy ezentúl a városfőbíró nevezze ki a beltanáccsal egyetértésben az írnokokat, mert: a megyénél is az írnokok kinevezése a főnököt illeti".

170 Deuts Mihály első- és Kész Antal másodírnok munkája ellen többször merült fel kifogás. A hanyagsága, visszafeleselő, durva magatartása miatt elbocsátott Kész Antalt először még visszavette a képviselőtestület, mert „kenyeret elvenni könnyű, de adni nehéz", ám azt kikötötte, hogy: ,,... hivatalos órákban sem privát munkát végeznie, annál kevésbé újságot olvasnia nem szabad lészen, nem különben ha fel nem hagy tudokosságaival, és gyomrot keverő propontióival (javaslat) nemkülönben minden féle gyűjtögetéseivel, a jegyzőség felhatalmaztatik őtet irgalom nélkül azonnal elbocsátani".

171 Az írnokok hanyagsága miatt a képviselőtestület elrendelte: ••A jegyzőségnek meghagyatik miként felügyeljen arra, hogy az írnokok naponként reggeli 8-tól 12-ig, délután 2-től 6-ig az irodában legyenek és munkálkodjanak, felhatalmaztatik ezúttal az ezen rendelet ellenére tévő írnokot azonnal szolgálatától felfüggeszteni és a beltanácsnak fizetése betiltása és más írnok felvétele végett bejelenteni."

172 Kész Antal írnokot már 1862. október 14-én,

173 Deuts Mihályt - rendetlen életmódja és hanyag munkája miatt - 1864. október 11-én váltották le.

174 Utódjaikra — Lénárth János és Klombauer István - nem volt semmi panasz. 165 Uo. 1865. év. Lénárth János díjnok napidíja például 1864. márc. 1-től 80 krajcár volt. BML Mohács város tan. jkv. 147/1864 (febr. 23.) 166 Uo. 771/1865 (dec. 29.) 167 BML Bvm. Főisp. helyt. ein. ir. 73/1865 168 BML Bvm. Bizottm. ir. 1191/1867 169 BML Mohács város tan. jkv. 190/1863 (ápr. 21.), 253/1863 (máj. 19.) 170 BML Mohács város képv. jkv. 139/1862 (nov. 25.), 141/1862 (dec. 23.) 171 BML Mohács város képv. jkv. 106/1862 (szept. 7.) 172 Uo. 107/1862 (szept. 7.) 173 Uo. 128/1862 (okt. 20.) Kész Antal újból díjnok volt 1866-1867-ben. Mohács város pénztárnokának számadásai 1866/1867 174 BML Mohács város tan. jkv. 645/1864 (okt. 11.)