Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Társadalom- és politikatörténeti tanulmányok és források Baranya Xlll-XX. századi történetéből - VÖRÖS VINCE: Az aranykalászos gazdamozgalom Baranyában

A pécsi faluszeminárium előadásai gazdagították a műsort. Megtudták ezekből a bakonyaiak, hogy már a római korban laktak itt emberek, a magyar időkben pedig Bakonya lakói királyi íjászok voltak. Nagy hatása volt a falunapnak, számos helyre kérték kalászos gazdáink hasonló ünnepély megrendezését. Elkészült alapszabály-tervezetünk is. Ezt egy körlevél kíséretében elküldtem az előkészítő bizottság tagjainak, de másoknak is, akiktől jóindulatú segítséget várhattam, mint pl. Perr Viktornak, Nagy Ferencnek, Kovács Bélának, Balázs Sándornak, Kis Tóth Józsefnek, ifj. Bernáth Antalnak,

83 Czirják Antalnak, Taksonyi Jánosnak,

84 a mezőberényi, makói, ceglédi gazdasági egyesületeknek, gazdaköröknek, a téli gazdasági iskolák igazgatóinak, az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamarának, a mezőgazdasági középfokú szakiskoláknak. A körlevelet én és Pekori József írtuk alá, mint az előkészítő bizottság elnöke és alelnöke. „Munkánk megkezdődött" - jelentettük be. Felszólítottuk kalászosainkat az alapszabály alapos tanulmányozására, javaslataik megtételére. A nyári munkákat figyelembevéve három hónapi időt adtunk erre. Közöltük, hogy az ősz folyamán, körülbelül október elején értekezletre jövünk össze Pécsett, ahol megvitatjuk, letárgyaljuk az alapszabály-tervezetet a hozzászólásokkal együtt. A hozzászólásokat, javaslatokat 1938. szeptember 30-ig kértem megküldeni címemre. Az értekezletre meghívók mennek - tájékoztattuk őket. Az alapszabály-tervezet részletes ismertetése itt hosszú lenne, ezért annyit jegyzek meg, hogy a vezetésbe csak parasztszármazásúakat akartunk tenni. A tisztikarba 50 holdon felüli, a választmányba 100 katasztrális holdon felüli gazda nem választható. Kültagok szavazati joggal nem bírnak és tisztségre nem választhatók. Az alapszabály-tervezet szétküldése új lendületet adott szervezkedésünknek. Közéleti emberek és csaknem valamennyi mezőgazdasági iskola igazgatója válaszolt és örvendetesen, az alapszabályt jónak tartották. Ennek örültünk. A kaposvári mezőgazdasági kamara igazgatója Tasch Ottó Baranya megyei kamarai intézőt bízta meg, hogy velem tárgyaljon. Megtört a szentlőrinci iskola hallgatása is. Varga Géza igzgatótól levelet kaptam: Kedves Fiam! Az aranykalászosok ügyében szeretnék Magával beszélni. Ezért csütörtökön délelőtt felkeresném odahaza, ha nincs sürgős dolga, reggel 8 órakor Magánál leszek. Szentlőrinc, 1938. aug. 2. üdvözlettel, Varga Géza igazgató Meglepett Varga igazgató jelentkezése, közel egy évi hallgatás után. Éreztem, hogy ez a találkozás fontos dolgokat vet fel, ha volt igazgatóm hozzám jön el, és nem engem hív magához. Hosszan elbeszélgetünk. Közöltem vele, hogy egyesületünk megalakítását a kalászos gazdák sürgetik. Ehhez szükséges lenne a magunk törekvésén túl a vármegye vezetőinek támogatása. Varga igazgató közvetítő szán83 Ifj. Bernáth Antal - a Kisgazdapárt Baranya megyei titkára (Sumony). Amikor Kovács Béla és Vörös Vince 1941-ben Budapesten működtek, Bernáth a baranyai munkákat tartotta kézben, katonai behívásáig. 84 Taksonyi János - kisgazdapárti politikus (Szekszárd). A Tolna megyei szervezet és a Szekszárd és vidéke Gazdaegylet elnöke, az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamara tagja. Kemény, harcos ember.