Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Társadalom- és politikatörténeti tanulmányok és források Baranya Xlll-XX. századi történetéből - ÓDOR IMRE: Baranya megye és a napóleoni háborúk kori nemesi felkelések

tesen csak elméletileg, mert a felkelő alakulatok az előírt létszámnál kisebb, vagy elvétve nagyobb létszámúak voltak.

73 A reguláris lovasezred 4 osztályával és 8 századával szemben a felkelő lovasezredek 3 osztályból (svadron) és 6 századból álltak, a századok létszáma viszont mindkét alakulatnál 178 fő volt.

74 Az ezredet, zászlóaljat az állományának többségét képező vármegyéről nevezték el. A századokat pedig az osztályparancsnok rangjával (ezredeskapitány, ezredesfőhadnagy, főstrázsamester), illetve sorszámmal különböztették meg (pl. Zala megyei lovasezred, ezredesfőhadnagyi 2. század). Egy felkelő lovasezred létszáma - a törzzsel együtt - 1099 főt tett ki. Az inszurgens gyalogságot éppúgy 6 századból álló zászlóaljakba osztották, mint a regulárisokat. Egy felkelő gyalogzászlóalj 1216 fős volt. A nádor és a vezérkar a nemesi felkelők első szemle kimutatásai alapján, a lovasság számának felemelését követően 18 lovasezred és 19 gyalogoszászlóalj felállításáról intézkedve, mintegy 38 ezer nemesi felkelő hadba vonulásával számolt,

75 melynek elenyészően kis részét (0,57%-át) képezte a baranyai felkelők 220 főnyi csapata. A megye az április 25-én tartott közgyűlésen kihirdette a király háborús kiáltványát, s a nádor „hadba hívó" levelének felolvasását követően ekkor került sor a felkelők tisztjeinek megválasztására, amikor a császári seregek már csaták egész sorát elveszítve, Bécset is magára hagyva, visszavonultak. A tisztválasztásnál alapvetően 2 szempontot vettek figyelembe: a hadi tudást, tapasztalatot, illetve a rangot, a megyei hierarchiában elfoglalt helyet. A választás a főispáni előterjesztés maradéktalan elfogadását jelentette. A megválasztott tisztek és altisztek névsora így alakult:

70 elsőkapitány másodkapitány főhadnagy alhadnagy strázsamester káplárok 1. Kisfaludi József 2. Körmendi József Sauska Ferenc (27) Sa us ka Keresztély (25) 1. Jeszenszky Imre (23) 2. Petróczy László (42) 1. Mihálovics Lajos (22) 2. Sauska Lajos (22) 3. Knapp Ferdinánd (27) 1. Spies György 2. Raisz Dániel 3. Friedrich Károly 4. Bálovits László 73 A szervezeti kereteket közli: R. Kiss: i. m. 42-43., ill. 48-49., a kettő együttes áttekintését adja Veress: í. m. 29-33. 74 Egy reguláris lovasszázadban 2 kapitány, 2-2 fő- és alhadnagy, 2 őrmester, 1 trombitás, 1 kovács, 12 káplár, 1 számvevő, 150 közlegény és 5 tisztiszolga, összesen 178 fő szolgált. A reguláris lovasszázadban 6-tal kevesebb volt a káplárok száma, mint a felkelőknél és az 5 tisztiszolga is a legénységi állományba került. Lásd Pilch Jenő: Magyar csapatok az 1812. évi hadjáratban. HK, 1913. 1-3. sz. 13., ill. Berka István: A magyar huszárság története. Bp. 1918. 22. 75 Gömöry Gusztáv (Az 1809-ik évi magyar nemesi fölkelés HK, 1889. 84.) szerint 17 241 lovasból és 20 810 gyalogosból állt az inszurrekció, Veress kimutatása ettől némiképpen eltér (i. m. 33.), nála 20 467 gyalogos mellett 18161 a lovasok száma. Mindkettőjüknél 19 gyalogoszászlóalj és 98 lovasszázad szerepel. Velük szemben Gyalókay (i. m. 1924. 147.) a 19 gyalogoszászlóalj mellett 104 lovasszázadról tud és a nemesi felkelés összességét — tüzérség nélkül - 37 105 főber állapítja meg. 76 A névsort a vármegyei közgyűlés jegyzőkönyve alapján közöljük. Lásd BML Kgy.jkv. 1809. 259. A zárójelben szereplő számok életkorokat jelölnek, melyeket az összeírói lajstromok tartalmaztak.