Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Társadalom- és politikatörténeti tanulmányok és források Baranya Xlll-XX. századi történetéből - ÓDOR IMRE: Baranya megye és a napóleoni háborúk kori nemesi felkelések

tehát az inszurgens csapatok felszerelése és kiállítása előkészületben maradt, s csupán Napóleon austerlitzi diadalát (1805. december 2.) követően került ismét terítékre a felkelés ügye. A nádor s a megyék erőfeszítései azonban megfeneklettek a december 6-i fegyverszünet, s végképp meghiúsultak az 1805. december 26-án megkötött béke következtében.

40 A király 1806. január 8-án rendelte el az inszurrekció feloszlatását.

41 A rövid előkészületek, s a szervezeti keretek és tervezetek alapján megállapítható, hogy a napóleoni háborúk legjelentékenyebb nemesi felkelése hiúsult meg 1805-ben. Az utolsó nemesi felkelés és Baranya Napóleon a negyedik koalíció (Poroszország, illetve Oroszország) legyőzésével 1807-ben hatalma tetőpontjára jutott. Legádázabb ellenfelének, Angliának már csupán egyetlen európai szövetségese maradt: Portugália. A portugáliai hadjárat során a francia hadsereg benyomult - az addig franciákkal lojális - Spanyolországba is. Napóleon a spanyol királyi családot lemondatva fivérét, Józsefet ültette a trónra. Erőszakos lépése következtében 1808 júniusában nagy erejű franciaellenes felkelés bontakozott ki Spanyolországban. A példátlan erejű nemzeti felkelés - a napóleoni háborúk során először - súlyos vereséget mért a franciákra (július 22.)

42 Az egyre nagyobb erőket lekötő spanyolországi felkelés, továbbá Anglia diplomáciai és pénzügyi támogatása felbátorította Bécsben is a franciaellenes erőket. Az Ausztriai Császárság megkezdte egy új támadó háború előkészítését. Az udvar fontosnak tartotta, hogy a küszöbön álló háborúra a Magyar Királyság teljes katonai erejét, így az inszurrekciót is mozgósítsa. E célból — Mária Ludovika császárné megkoronázása ürügyén — /. Ferenc 1808. augusztus 28-ra összehívta a magyar rendi országgyűlést. A pozsonyi országgyűlés pénz- és újoncmegajánlásával, továbbá a nemesi felkelés minden korábbinál alaposabb szabályozásával egyértelműen a háborús készülődést szolgálta. A francia polgári forradalom eszméit gyűlölő rendek felhatalmazták az uralkodót, hogy három éven belül az országgyűlés összehívása nélkül is kihirdetheti az inszurrekciót, sőt - példátlan módon - az ország határain kívüli alkalmazását is jóváhagyták. A király eme „áldozatkészség" láttán még az országgyűlésen magára vállalta a nemesi felkelés ingyenes, „jó minőségű" fegyverekkel történő ellátását.

43 Az ún. felkelési törvény (1808:2. és 3. tc.)

44 pontosan rögzítette a felkelésre kötelezettek körét, s szabályozta a nemesi felkelők hadiszemléjét és kiképzését. A törvény szerint: „Minden nemes és nemesi szabadsággal élő családból, ide értve a külföldön tartózkodókat, valamint a honfiúsítottakat is, egy személy köteles felkelni és vagyoni állapotához képest mint lovas vagy mint gyalogos szolgálni." Az általános kötelezettség megfogalmazása mellett a törvény (1808: 2. tc. 7. §) a mentes40 Veress: i. m. 8. 41 Gyalókay: i. m. 287. 42 V. ö. Veress: i. m. 8. 43 Az országgyűlés előkészítéséről és lefolyásáról lásd Wertheimer: i. m. II. 377. köv. : a részletekről hű képet ad Magyarország gyűlésének jegyzőkönyve. Pozsony, 1808. 20. XXXII., 392. XVI. 44 Magyar törvénytár. 1740-1835. évi törvénycikkek. (Szerk.: Kolosvári-Óvári-Márkus) Bp. 1901. 377-387.