Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Társadalom- és politikatörténeti tanulmányok és források Baranya Xlll-XX. századi történetéből - KISS Z. GÉZA: Úriszéki adalékok a vajszlói uradalom jobbágyainak mindennapjaihoz

jószágként olyan házat örökölt Vajszlóban, amelyben csak egy szobát mondhatott magáénak, mert a konyha közös volt testvérével, ifjú Tóth Samuval. Egy szekrény, egy láda, meg egy festett puhafa almárium tette a bútorzatot, még a „Biblia könyv" is a testvérek közös tulajdona volt. Szorgalmas munkája eredményeként az ősi házzal egy fedél alá istállót, pajtát építtetett, kovácsműhelyt állíttatott fel, azután különböző szerszámokat és jószágot is vásárolt tekintélyes értékben és az öreg Váczi Samu udvarában megvett egy melléképületet 160 forinton, amelyben istálló, pajta és sertésól volt egy fedél alatt.

73 A Tóthoknál is ősibb ormánsági famíliából származik az 1833. szeptember 6-án elhunyt Cetzi Mihály kovácsmester. A törökkor kutatója ezzel a családdal több ormánsági községben is találkozik a hivatalos defterek (adóösszeírások) lapjain, s hogy ez a derék kovács kálvinista volt, világosan bizonyítja a vagyonáról felvett jegyzékben szereplő 4 forint árú, drága biblia, meg az 1 forint 30 krajcáron vásárolt Keresztyéni tanítás. Hogy fehérben járt-e, azt nem árulja el a leltár, mert csak ágynemű szerepel benne, de ruházata nem. Azt viszont egy másik forrásból tudjuk, hogy József nevű özvegy édesapjával Nagycsányból került Vajszlóra, s az ifjú Váczi János özvegyével való házasságba kettejük részére hoztak magukkal négy tinót, egy tehenet, 20 sertést, 110 forint értékű kovácsszerszámot, ,,a kovácsműhely kész és öszve vágott szerszámfáit", sőt szőlőjük is volt a viszlai hegyen 123 barázdányi .. . Vajszlón egy szép fiatal özvegy, két árva kislány, meg 2/4 telek várt az ifjú vőre, és 150 forintnyi adósság .. .

74 A házassági kontraktuson szereplő jó ház értéke 150 forint, s tartós anyagból lehet a 100 forintra értékelt istállóból és pajtából egy fedél alatt álló melléképület, s a 40 forintot érő kamra is, csak a négy fa ágason álló szekérállás emlékeztet az ősi technológiára. Megvan még a házassági szerződésben szerepelt „fákkal bővölködő kert", sőt azt is tudjuk, hogy 10 almafája 50, hat körtvélyfája 18 és 146 szilvafája 48 forint 40 krajcárt ér. Ott van az udvaron a hozott fából felállított, 30 forintra becsült kovácsműhely, de részletes leltárban egyetlen speciális kovácsszerszám sem szerepel már. Azt gondolnók, hogy talán jobbágyi munkára adta magát Geczi Mihály, de se ökre, se lova, csak egy öreg göbéje, két süldője, meg két borjúja van. Úgy tűnik gazdátlanul áll „négy sinyes kerekekkel" a szekér, meg a minden készülettel ellátott eke-taliga is a szekérállásban. Itt nem érezzük, mint ifjú Tóth János esetén az élet lüktetését, nem látjuk a munka eredményét. Vajszlón töltött hét esztendeje alatt eltemette feleségét, annak nagyobbik lányát, nem látjuk a vele érkezett édesapját, azután újra nősült, de mire kislánya négy hónapos lett, már eltávozott az élők sorából Geczi Mihály kovácsmester.

75 Ezekkel az adatokkal azt kívántuk érzékeltetni, hogy bár a vajszlói céhesipar nem érte el a siklósi vagy a sellyei szintet, de véget ért itt is már a 19. század elején az az állapot, hogy a polgár gyermek csak „pógár" lehet.. . A mai napig tartó álláspontot tehát a történeti adatok megkédőjelezik. Pásztorok, cselédek Ismeretlen szín a vajszlói társadalom palettáján a pásztorok világa. A pásztortársadalom arisztokratáival, az uradalmi alkalmazottak bérjegyzékein szereplő, gőgös számadókkal itt nincs semmi dolgunk, mert a vajszlói uradalomnak se disz73 BML PAK VU. Úriszéki ir. 21/1816. tov. VU. 6/1831. és uo. 130/1831. sz. 74 BML PAK VU. 233/1827. 75 BML PAK VU. 6/1834.