Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Tanulmányok és források Baranya XIX. és XX. századi oktatás- és művelődéstörténetéhez - SÜLE TAMÁS: Baranya és Pécs orvostörténelme érmékben

egyetem tulajdonóba került. 1983-ban az Intenzív Therápiás Osztály önálló tanszék lett, így ma már 15 elméleti intézet és 16 klinika működik, mindegyik profilírozva speciális feladatok legmagasabbszintű ellátására. Ezeket egészíti ki a Központi Klinikai Kémiai Laboratórium, a Központi Izotópdiagnosztikus Laboratórium, az Egyetemi Gyógyszertár, a művese állomás, a sugártherápiás részleg, a Központi Kutató Laboratórium és a Központi Állatkísérleti Laboratórium. A jelentős könyv- és folyóiratállománnyal bíró Orvosi Egyetemi Könyvtár egyaránt szolgálja az oktatókat és a hallgatókat. Az oktatást segíti az Idegen Nyelvi Lektorátus, az Oktatástechnikai és Módszertani Csoport és a Testnevelési Csoport. Az egyetem betegágyainak száma több mint 1300, az egyetem dolgozóinak száma 2600, ebből közel 600 a diplomás. Az egyetemi hallgatók létszáma is 1300 felett van. Összefoglalásul érdemes idézni néhány mondatot Tigyi József akadémikus 1973. szeptemberi rektori székfoglalójából: „Professzoraink, oktatóink közül igen sok a nemzetközi és országos elismerésnek örvendő szakember; nem egy területen a tudományos kutatás élvonalában vagyunk. Ha sikerül ezt a sok értéket harmonikus együttműködéssé szervezni, egyetemünk eddigi jó híre tovább fog növekedni és nem esünk a provincializmus szürkeségébe." (56). Ez a megállapítás még ma is igaz. Numizmatikai emlékek Az Erzsébet Tudományegyetem Orvosi Kara és a Pécsi Orvostudományi Egyetem viszonylag rövid történetében szép számmal találunk numizmatikai emlékeket, hála az itt működő, vagy innen elkerült tanárok megörökítésre érdemes munkásságának. Ezenkívül az egyetemi életről, évfordulókról, létesítményekről, egyesületekről is készültek érmek. Örvendetes ez azért is, mert az orvosi numizmatika fontos biográfiai és ikonográfiái adatokat őriz meg az utókor számára, így hasznos segédtudománya az orvostörténelemnek, amint ezt az alábbi példák is igazolják. A pozsonyi alapító professzorok többségének emlékét munkásságukon kívül, érmek is őrzik. Bakay Lajos (1918-1926)* szervezte meg a Pécsi Sebészeti Klinikát, ahol orthopedia, urológia és fül-orr-gégészet is működött. Véradó központot hozott létre. A sebészet akkori fejlettségének megfelelő minden nagy műtétet végeztek. Kiemelten foglalkoztak a nyelőcső plasztikával. Az 1925—26-os tanévben rektor volt. 1926-ban Budapestre került, ahol a II. sz. Sebészeti Klinika igazgatója lett. 25 éves professzori jubileuma alkalmából Abonyi Grandtner Jenő örökítette meg (7. ábra). Ifj. Imre József (1918-1929) hazánk egyik legkiválóbb és világszerte is ismert szemésze volt (14, 24). Különösen híresek voltak szemhéjplasztikai műtétei. 1928— 29-es tanévben rektor volt. 1929-ig igazgatta a Pécsi Szemklinikát, majd a Budapesti Állami Szemkórház, 1939-től a Budapesti Szemklinika igazgatója lett. őt is 25 éves tanári évfordulóján mintázta meg egyoldalas érmen Antal Károly (8. ábra), majd születésének 100. és a Budapesti Szemklinika alapításának 75. évfordulójára 1984-ben Madarassy Walter készített róla érmet (9. ábra), melynek hátlapján a Budapesti Szemklinika bejárata látható (10. ábra). 1985-ben a Magyar Szemorvos * A zárójelben lévő évszámok a pozsonyi és/vagy pécsi egyetemi működés időtartamát jelzik.