Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Tanulmányok és források Baranya XIX. és XX. századi oktatás- és művelődéstörténetéhez - SÜLE TAMÁS: Baranya és Pécs orvostörténelme érmékben

Említésre méltó tény még, hogy a fenti törvényjavaslat megszületése előtti időkben a pozsonyi egyetemet Debrecen és Győr városa is szerette volna megszerezni. Komoly szándékukról tanúskodik a Debreceni Tudományegyetem rektorának és Győr város polgármesterének a pozsonyi egyetem vezetőségével folytatott kiterjedt levelezése (15). A pozsonyi egyetem tanácsa azonban végig kitartott az önállóság megőrzése és a pécsi elhelyezés mellett. A kolozsvári egyetem 1921-ben leköltözött Szegedre, de a pozsonyi kényszerűségből továbbra is Budapesten maradt. Az egyik fő akadály Pécs szerb megszállása volt, amely alól csak 1921. augusztus 22-én szabadult fel a város. Ezt követően kezdődhetett meg az elhelyezés tényleges előkészítése. Két évig tartott, amíg sikerült a feltétlenül szükséges épületeket biztosítani. Ezek ügyében széles körű levelezés és tárgyalás folyt a vallás- és közoktatásügyi minisztérium, a honvédelmi minisztérium, a pécsi püspökség, Pécs város vezetősége és az egyetem vezetői között. Sokat segített a vitás kérdések megoldásában Klebelsberg miniszter határozott közbelépése (7). Átadták az Orvosi Kar céljaira a Városi Kórházat, amelybe a Bel- és Szemészeti Klinika; a Városi Szegényházat, amelybe a Gyógyszertani, Közegészségügyi és a Kórtani Intézet; a honvéd Csapatkórházat, amelybe a Bőrklinika; a Bábaképző Intézetet, amelybe a Szülészeti Klinika; az Elmegyógyintézetet, amelybe az Ideg- és Elme Klinika; a Felsőkereskedelmi Iskolát, amelybe a Sebészeti Klinika; a Julianum Egyesület tanoncnevelő internátusát, amelybe a Gyermekklinika; a Városi Tornacsarnokot, amelybe a Kórbonctani, Törvényszéki és az Anatómiai Intézet költözött be. Természetesen a korábban más célra szolgáló épületek átalakításra szorultak. A legtöbb huzavona talán a Főreáliskola és a Hadapród Iskola épületeinek átengedése körül folyt. Az előbbibe költözött végül is az egyetem rektorátusa és egyéb hivatalai, valamint az Orvosi Kar Fizikai, Kémiai, Központi Rtg., Biológiai és Élettani Intézetei mellett a Jogi és Bölcsész Kar szemináriumai. A Hadapród Iskolát több ígéret ellenére sem kapta meg az egyetem, de az így támadt nehézségeket Pékár Mihály dékán ügyes átcsoportosítással megoldotta (36). Az egyetem kebelén belül is voltak nézeteltérések a különböző karok között az elhelyezést illetően. Végül is sikerült a legfőbb akadályokat legyőzni, ha szegényesen és szűkösen is, de berendezkedni. 1923. október 24-én ünnepélyesen befejezettnek nyilvánították a pécsi elhelyezést. Ezzel lezárult a sok viszontagságot megért egyetem pozsonyi és budapesti szakasza, és kezdetét vette a harmadik, a pécsi korszak. 1923. őszén tehát Pécsett kezdhették meg működésüket az egyetem Jog- és Bölcsészettudomány Karai, valamint az Orvosi Kar elméleti intézetei. A klinikák csak 1924-ben nyitották meg kapuikat. Az induláskor a következő tanárok állottak az orvoskar egyes intézményeinek élén: anatómia - Tóth Zsigmond; fizika Rhorer László; biológia — Gorka Sándor; élettan - Pékár Mihály; kémia — Zechmeister László; kórbonctan és igazságügyi orvostan - Enzt Béla; kórélettan és gyógyszertan - Mansfeld Géza; közegészségtan - Fenyvessy Béla; belgyógyászat - Ángyán János; sebészet - Bakay Lajos; szülészet - Scipiades Elemér; gyermekgyógyászat - Heim Pál; ideggyógyászat - Reuter Camilló; bőrgyógyászat - Beck Soma; szemészet - Imre József. Vagyis 10 elméleti intézet és hét klinika képezte az alapot. Nyolc professzor pozsonyi alapító tag, akik hűségesen kitartva a legnehezebb időkben is, követték az egyetemet Pécsre. A következő két évtized lényeges mennyiségi gyarapodást nem hozott az orvoskar életében, amit néhány számszerű adat is bizonyít: 1924-ben 767, 1931 -ben 343 (ebből csupán 10%-a nő), míg 1940-ben 246 (15%-a nő) orvostanhallgató iratkozott be. 1940-ig csak a Központi Röntgen intézettel szaporodott a tanszékek száma, vagyis összesen 11 intézet és