Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Tanulmányok és források Baranya XIX. és XX. századi oktatás- és művelődéstörténetéhez - SÜLE TAMÁS: Baranya és Pécs orvostörténelme érmékben

előadással a tudományos üléseken. A Dunántúl című napilap augusztus 28-i számában részletesen ismerteti a gyűlés társadalmi és tudományos programját. Ebből megtudjuk, hogy az ünnepélyes megnyitó közgyűlés a Nemzeti Színházban volt, ahol Virág Ferenc pécsi püspök és Fischer Ferenc főispán a Vándorgyűlés elnökei mondtak beszédet, majd Corka Sándor tartott titkári beszámolót. Ezt követően hangzott el a Chyzer Kornéf-emlékelóadás, melyet Vámossy Zoltán budapesti egyetemi tanár mondott el „Élvezeti szereink méreg hatása" címmel. Ezután első ízben került sor a Tóth La/os-emlékelőadásra: „Hazánk jelenlegi energiaforrásai" címmel Schimanek Emil műegyetemi tanár tartotta. Tóth Lajosnak sokat köszönhettek az egyetemek, így a pécsi Erzsébet Tudományegyetem is (7). A Tóth La/os-emlékelőadást még két alkalommal (1929. Sopron, XL. Vándorgyűlés és 1933. Budapest, XLI. Vándorgyűlés) tartották meg, de sajnos az érte járó aranyérem sohasem készült el (34, 45). Augusztus 29-én hangzott el a BeneBugát-emlékelóadás (Zelovich Kornél műegyetemi tanár: „A jövő energia forrásai"), augusztus 30-án a Kovács József-emlékelőadás (Illyés Géza budapesti orvosprofesszor: „A vesekőről"). A négy nap alatt a 456 résztvevő összesen 118 előadást hallgathatott meg. Az előadók között számos, neves pécsi orvost találunk, mint pl. Ángyán Jánost, Mansfeld Gézát, Melczer Miklóst, Jendrassik Lorándot, Gorka Sándort, Méhes Gyulát. Külön említésre méltó Tauffer Vilmos budapesti szülészprofesszor előterjesztése, melyben a közegészségügyi törvény módosítását és szülészeti rendtartás létesítését sürgeti, mely elejét vehetné a népességszaporulat ijesztő csökkenésének, aminek fő oka az „egyke". „Olyan nagy jelentőségű volt ez az előterjesztés itt, az egyke hazájában, Baranyában, hogy mindenki a legnagyobb hálával fordulhat Tauffer Vilmos dr. felé. Ha ez a rendtartás megvalósul, úgy ez lesz a pécsi vándorgyűlés legszebb gyümölcse" - írja a Dunántúl cikkírója augusztus 30-án. A nagyközönség érdeklődését ismeretterjesztő előadásokon elégítették ki. Többek között Reuter Camilla ideggyógyász professzor a spiritizmusról tartott előadást a színházban, melyben rámutatott az ilyen áltudományok szemfényvesztéseire. Természetesen szerepelt a programban estély a Nemzeti Kaszinóban, városnézés, gyár- és bányalátogatás, valamint kiállítás a múzeumban orvosi, gyógyszerészi és természettudományi emléktárgyakból. A résztvevők ezúttal emlékérem helyett kék-sárga szalagra tűzött, 27x28 mm nagyságú színes zománcozott jelvényt kaptak, melyen Pécs város Mária Terézia áltál adományozott címere, az ezt körülvevő arany szalag kereten pedig „Magy. Orvosok Természetvizsgálók XXXIX. Vándorgyűlése Pécs 1927" felirat látható (6. ábra). A jelvényt a Berán Nándor-cég készítette. A Dunántúl 1927. szeptember 1-jei vezércikke így értékelte a lezajlott összejövetelt: „A pécsi vándorgyűlés mozgalmas, tanulságos és hasznos volt. A tudományos ismeretek bővítése mellett, Pécs város közönsége a magyar tudósok egész seregét ismerte meg, s viszont a tudósok serege, 456 magyar megismerte Pécs városát közvetlen közelről és erről az ősi kultúrájú magyar városról olyan benyomásokot szerzett, amelyekre büszkék vagyunk." Ezt követően már csupán két alkalommal hívták össze a Vándorgyűlést, utoljára 1933-ban Budapesten. A múlt században még oly nagy társadalmi és tudományos jelentőséggel bíró intézmény felett eljárt az idő. A tudományok fejlődése és specializálódása már saját, külön fórumokat kívánt.