Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Tanulmányok és források Baranya XIX. és XX. századi oktatás- és művelődéstörténetéhez - SÜLE TAMÁS: Baranya és Pécs orvostörténelme érmékben

gyűlés vezetősége o következő volt: Scitovszky János pécsi püspök elnök, Kubinyi Ágoston, o Nemzeti Múzeum igazgatója alelnök, Halász Gejza Pest megyei főorvos és Hölbling Miksa Baranya megyei főorvos titoknokok (titkárok). Minden eddiginél nagyobb számú résztvevő jelent meg, a bejegyzett tagok száma 447 volt, akik között orvostudor, sebész, tanító, tanár, gyógyszerész, ügyvéd, bíró, gazdász, mérnök, pap egyaránt előfordult. A helybeli tagok száma 164, vidéki 283, ebből budapesti 61, erdélyi 11, külföldi résztvevő 7 volt. A természettani szakosztályban 173, az orvossebésziben 73, az ásványtaniban 34, az élet- és növénytaniban 22, míg a gazdasági és barmászatiban 148 tag munkálkodott. (Az össz létszám és a különböző szakosztályokban résztvevők száma azért nem egyezik, mert volt aki több helyen is beírta magát). Figyelemre méltó a vándorgyűléseken résztvevők számának állandó emelkedése, amely a pécsin 112 fővel haladta meg az előző kolozsvári összejövetel létszámát. Különösen jelentős ez a szám, ha figyelembe vesszük a korabeli közlekedési viszonyokat, hiszen a pécsi vándorgyűlésre is zömében hajóval utaztak a résztvevők. Augusztus 8-án az Árpád gőzös fedélzetén érkezett természetvizsgálókat Mohács város elöljárói fogadták és később megismertették velük a nevezetességeket, így a mohácsi csatateret is. Másnap lovaskocsikon utaztak tovább Pécsre. Augusztus 10-én a „kölcsönös megismerkedhetés tekintetéből" estély volt a Nemzeti Casinóban. Augusztus 11-én tartották az első „közülés"-t, amelyen az elnöki megnyitó után a tisztségviselők beszámoltak munkálkodásukról, ismertették az alapszabályokat, a megjelent tagok névsorát és a jelen gyűlés programját. Ezt követően megtekintették a híres püspöki (Klímó) könyvtárat. A délután a város és környékének megismerésére volt szánva. Augusztus 12-én és 13-án délelőtt tartották a ,,szakülések"-et. Külön említésre méltó Bugát Pál orvostanár „Micsoda intézkedésektől reménylhetők, hogy honunk emberiségének élet- és egészségbe!! üdve orvosrendünk által biztosabb karba állíttassék?" című előadása. A téma sajnos még közel 150 év múltával, napjainkban is időszerű! Délutánonként a vasgyár és a kőszénbányák megtekintése volt programon, míg este a színházban rendeztek hangversenyt, melyen a sellyei születésű Amtmann Prosper fuvolaművész és a kora ifjúságától vak Weidinger Imre fagotttsta gyönyörködtették a közönséget Augusztus 14-én 200 lovaskocsival az összes résztvevőt elszállították a siklósi várba, majd Harkányba, ahol Batthányi Kázmér gróf vendégeként megtekintették és kipróbálták a gyógyfürdőt. Ezt követően szakülések voltak. Az orvosi szekcióban hangzott el Patkovics József pécsi városi főorvos értekezése a harkányi fürdőről, „melyet élénk és hosszas vitatkozás válta föl ezen üdvös hatású víznek és iszapnak hatalmas gyógyereje fölött, s hogy miként lehetne s kellene e tekintetnél fogva azt mind a külföldiekkel megismertetni, mind szenvedő honfiainknál közkeletűvé varázsolni" (49). Augusztus 15-én volt a befejező közgyűlés, melyen felolvasták a Nürnbergben 26. Vándorgyűlésükre készülő német természetvizsgálókhoz intézendő üdvözlő levelet, aztán megválasztották az 1846. évi Vándorgyűlés székhelyét (Kassa és Eperjes együttesen rendezte meg.) Befejezésül Nendtvich Károly tartott értekezést a baranyai kőszénről, majd az elnök, Scitovszky püspök vett búcsút az egybegyűltektől. A Vándorgyűlések tudományos programjai és társadalmi eseményei az utókor számára is jó! rekonstruálhatók a minden alkalommal kiadott „Munkálatok"-bál, melyekben közölték a résztvevők névsorát, foglalkozását lakhelyét, továbbá leírták