Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Tanulmányok és források Baranya XIX. és XX. századi oktatás- és művelődéstörténetéhez - KOVÁCS EMIL: A baranyai református egyházmegye templomainak hangszerel (1983-ban)

utalást erre a cégre. A múzeum segítségével egyetlen adatot találtam. Pécs Baranyai Címtár, 1930. 236. oldalán: Bingold Kálmán, Siklósi-út 12. Zongorahangoló és -javító. Ebből az adatból nem lehet megtudni, hogy a kemsei orgona építőjéről van-e szó, vagy pedig hasonnevű fiáról, rokonáról. 21. KEMSE Tábla: „Bingold Kálmán orgona- és harmónium műintézet. Pécs, 1913." Mechanikus, C-Cisz oldalas, pedálos orgona. Manuál: 51 hang, C-d-ig. (Lásd: Harkány!) Pedál: 22 billentyű, 12 hang, ismétlős. 6 kézi regiszter. Diszpozíció: Bourdon 8' Pedál: Subbass 16' Silvestrina 8' Ped-man. cop. ? 12 hangra. Oktáv 4' A 3. sípsor nagyon hiányos. Kemsén van megyénk legkisebb temploma. A szószék mellett a földszinten van az orgona. Már a tervezés szerint is praeorans tanító szolgálatára rendezték be a templomot. (Épült 1913-ban.) 1948. óta elhagyottan állt a hangszer. 1963-ban Stach Mihály orgonaépítő baráti alapon annyira rendbetette, hogy a manuál három sípsora megszólaltatható lett. 1970-ben, amikor átkerültem Luzsokról Magyarbólyba, az orgona újból elnémult és napról napra romlik. Ma már a hangszer használhatatlan. Erősen szuvas. D) Mechanikus Angster-orgonák Angster József (1834-1918) Az ősök Ausztriából költöztek Baranyába, mint telepesek. Az elsőszülött fiú, József, egy tál lencséért odaadta öccsének az elsőszülöttségi jogot és elindult mesterséget tanulni. Eszéken tett asztalosvizsgát 1853-ban. Ezután következett a 12 éves vándorút: Temesvár-Bécs-Berlin-Köln-Luzern-Párizs. Hazaérkezése után Kácsfaluban ajánlatot kapott a pécsi zsidótemplom orgonájának a megépítésére, melyet rövid meggondolás után elfogadott. 1867-ben Pécsett lakást bérelt, megkezdődött önálló iparos élete. A század végére már 100 munkással dolgozott a József utca 28-30. szám alatt levő műhelyében-gyárában. Az ón sípokat először Párizsból rendelte meg, de 1874-től már ő maga önti ezeket. Az első gépet 1893ban engedte felszerelni gyárába, de nem tartotta kifizetődő vállalkozásnak, mivel olcsó volt a munkaerő. Idegenkedett minden géptől, modernizálástól. Angster Emil (1874-1939) Angster Oszkár (1876-1941) Angster József a gépesítést, villanyvilágítást az ott dolgozó fiai erőltetésére fogadta csak el. 1896-tól kezdve „Angster és Fia" a cég neve. Az alapító halála után fiai vezették a gyárat. A két fivér a II. világháború idején meghalt. Angster József (szül.: 1917.) Angster Imre (szül.: 1916.) Ettől kezdve a két fiú egy-egy gyermeke, az öreg Angster unokái vették át a gyár szellemi irányítását.