Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1989. (Pécs, 1989)

Tanulmányok és források Baranya XIX. és XX. századi oktatás- és művelődéstörténetéhez - KOVÁCS EMIL: A baranyai református egyházmegye templomainak hangszerel (1983-ban)

sípok - gyászsípok - ma is megvonnok. A háború után az Angster-cég pótolta a hiányzó fémsípokat. A romos orgonát 1981 áprilisában a központi (Szigetvár) presbitérium eladta. Az orgona átmeneti időre a magyarbólyi ref. templomba került. Rendbetétel és villanyfúj totó val való felszerelés után a szentendrei gyülekezet számára vásárolta meg egy jókedvű adakozó. Átszállítás és beszerelés után, 1982 őszétől újból használatban van a hangszer. Bárcsak a többi néma orgonánkat is megvásárolná egyegy tehetősebb gyülekezeti A szétszedett hangszer belsejében jelzéseket és felírásokat találtunk, ezek segítségével leírom az orgonát. „A. J." Minden bizonnyal Angster József. „1872." Évszám lehet. Hiszen 1867-ben nyitotta meg Angster József a pécsi műhelyét Ugyanez évben épült a sellyei orgona is. Érdekes a kettő összevetése! Mechanikus, pedálos orgona. 54 manuál-billentyű: C-f-ig. 24 pedálbillentyű: C-h-ig. (Ismétlős.) 12 pedálhang: C-Cisz-oidalas elosztásban. Diszpozíció: A pert bas s 8* Pedál, 12 hang. Bourdon 8* Manuál 54 hang - fa. Salícionál 8' " " fa és fém. Principal 4' " " fa és fém. Oktáv 2* " " fa és fém. Vacant: szélláda-szelepet nyitó regiszter. Eredetileg beépítve, később kiiktatva. Angster a későbbi műveibe nem épített be ilyen szelepet. A manuál sípsorok legalsó 12 hangja mind a négy sornál fából készültek. Ezt a gyakorlatot sem folytatta a későbbiekben az Angster-cég. Redőny nincs. Összevetés: Pécs, zsidó templom, 1868., az egész orgona redőnyben van. Sellye, ref. templom, 1872. A proszpekt kivételével az egész orgona egy jól záródó redőnybe van beépítve. A szélláda elrendezése a következő: az alsó oktávban (minden sípsorbon itt fasíp van) a nagy alakú sípok a szélre kerültek C—Cisz-oldalas elosztásban, mint a pedál 12 sípja. A kővetkező oktáv 12 hangja az orgona közepébe van szerelve, szintén C-Cisz-oldalas elosztásban. Innen van a kivezetés a proszpekt 12 élő sípjára. A további 2 és fél oktáv kromatikus, kétfelé osztva a helynek megfelelően. Proszpekt: Az egész dísz-sípsor 2x12 sípból áll. Mindkét felén 6 élő és 6 néma síp áll. A légtartály és a merítő-fúvó a szél Iá da alatt van elhelyezve. A transmissio kezelése nehézkes, mivel csak belülről szabályozható. A későbbi orgonáin Angster ezt megfordította és az orgonapad felől nagyon könnyen állítható a szelepeket húzó pálcika. 4 A pálcikák — különösen a széleken — nem függőlegesek, hanem sugarasok. A mester a későbbi munkáiban ezen is változtatott. A szelepeket nyitó drótkampók nincsenek bőrrel elszigetelve, hanem pontosan kiszámított irányban vékony furatokon mozognak, így állandó sustorgás észlelhető. A pedál mű szélládája és ennek szelepei helyben nem állíthatók, csak teljes kiemelés után. A későbbi szélládákon ezen is módosított a gyár. Angsternek ez a tervezése, beosztása, rendszerezése irány a további munkáira is. Még az első pneumatikus orgonái is ezt a beosztást követik. Kezdetben még készít az Angster-cég 2'-as sípsorokat (Oktáv, Superoktáv), később a kis orgonáiban ez a magas hangfekvés nem szerepel. A pneumatikus orgonáknál superoktáv-kopulát ajánl a megrendelőnek a hangerő „közel megkétszerezése" céljóból. 10. DRÁVAIVÁNYI 1913-ban egy pneumatikus, 6 játékos orgonát rendelt a gyülekezet a pécsi Angster Gyárban. 35 éves használat után némán roskadozott a festett-kazettás